Századok – 1940

Szemle - A régi és az új Európa atlasza. Szerk.: Juhász Vilmos Ism.: Ember Győző 238

238 SZEMLE Hubay Ilona : Missalia Hungarica. Régi magyar misekönyvek. (A budapesti Kir. m. Pázmány Péter Tudományegyetem Művészettörténeti és Keresztényrégészeti Intézetének dolgozatai, 54.) Budapest 1938. 4° 105 (3) 1. — H. dolgozata, mint minden speciális bibliográfia, elsősorban szakemberek érdeklődésére tarthat számot, ezek számára azonban nélkülözhetetlen segédkönyv. Összesen 23 Magyarországon használatos, de kivétel néJkül külföldön, 1480 és 1537 között megjelent missale leírását adja, a modern ősnyomtatvány- és könyvtörténeti kutatás minden eszközének ismeretével és felhasználásával. Munkájában két szempontot kell figyelembe vennünk. Az egyik a magyar liturgia-kutatást érinti, amihez elsőrangú segédkönyv a régi magyar misekönyvek bibliográfiája. (Itt megemlítjük, hogy Gábriel Asztrik ugyanilyen célból összeállította-a régi magyar breviáriumok könyvészetét az 1934-ben megjelent Szent Norbert Emlékkönyv számára.) H. munkájának másik, nem kevésbbé kiemelkedő szempontja könyvtár- illetőleg könyvtudományi. Bevezetésül megismerkedünk a régi magyar misekönyvek német, francia, olasz nyomdászainak működésével s betekintést kapunk abba a rendkívül élénk szellemi kapcsolatba, amelynek során a német nyomdatechnika az olasz művészet elemeivel egyesült, s kitermelte a nyomtatott könyv művészetét. Meg kell emlékeznünk a munka ízléses, bibliofil kiállításáról, s az egy ív terjedelemben hozzácsatolt, részben színes metszet-facsimile gyűjteményről, amely tanulságosan illusztrálja a szöveget. Cs. Gárdonyi Klára. Jesse, W.—Gaettens, R. : Handbuch der Münzkunde von Mittelund Nordeuropa. Bd. I. Heft 1. Leipzig und Halle 1939. 4° 96 1. — Ez a kiadvány az első füzete egy hatalmas, többkötetes vállalkozásnak, mely Közép-Európa numizmatikáját dolgozza fel lexikonszerűen Finnországtól Svájcig és Erdélytől Flandriáig, s a római és germán kortól napjainkig. Ilyen nagyméretű vállalkozást természetesen csak számos munkatárs áldozatkész közreműködése hozhatott létre. A szerkesztőkön : J. braunsehweigi egyetemi tanáron, továbbá G. és Güntzel hallei numizmatikusokon kívül mintegy 60 különbözőnemzetiségű kitűnő szaktudós vett részt a hatalmas anyag összegyűjtésének fáradságos munkájában. Magyar részről az adatokat Huszár Lajos, a Nemzeti Múzeum éremtárának őre állította egybe és bocsátotta rendelkezésre. Nem csekély munkával járt a sokféle, szétszórt adat összegyűjtése a kül- és belföldi forrásmunkákból, feldolgozásokból, éremtárakból, magánközlésekből stb. De a régibb és újabb adatok lelkiismeretes, szakszerű összeállítása révén sikerült a munkatársaknak eddig nem látott teljességet elérniük. Nemcsak a különféle területi egységeket (országok, tartományok, városok stb.), pénzkibocsátókat (uralkodók, főpapok, főurak, stb.), pénzverdéket, pénzlábakat, -nemeket és -egységeket, szükségpénzeket és bankjegyeket találjuk meg a lehetőségig teljes számban, hanem az idevágó történeti, címertani és földrajzi adatokat is. A nagy anyag szempontokban gazdag csoportosítása pedig nemcsak a tudomány, hanem a gyűjtők igényeit is teljes mértékben kielégíti. Antóny Béla. Juhász Vilmos (szerk.) : A rési és az új Európa atlasza. H. és é. n. (Budapest 1939.) Dante kiadás. 8° 115 1., 9 térkép, 3 táblázat. — Európa térképe napjainkban szinte óráról-órára változik. Ez a körülmény a nagyközönségben kétféle szempontból ébreszt érdeklődést a mult iránt. Egyrészt a mai nagyhatalmak felemelkedése érdekli, másrészt arra kíváncsi, hogy a múltban milyen államok játszottak