Századok – 1940

Értekezések - BÓNIS GYÖRGY: Az angol alkotmánytörténetírás tegnap és ma 181–211

ANGOL ALKOTMÁNYTÖRTÉNETÍRÁS 183 sem a politikai előzmények nem olyanok voltak, melyekhez mintegy hozzájuk forraszthattuk volna az új plánlát, sem kellő mérvű ismereteink nem voltak e rendszer természetéről." Éppen természetes volta miatt óvja ez eredeti hazáját két század óta a rázkódtatásoktól, írja tovább ; „míg ellenben ott, hová csak mintegy kész idegen növényt ültetik át e rendszert, eleinte még többé kevésbbé a democrat elem hirteleni túlnyomóvá lételének kedvez ez, a mi viszont könnyen az állam egészséges fejlődhetésének válhatik kárára." Ezért a fordító szerhit az ország jövője függ a parlamentarizmus részleteinek megismerésétől.1 A hatvanas—hetvenes évek érdeklődése tehát szinte teljesen gyakorlati irányú : valóban megállapíthatjuk, hogy újabb alkotmányreformjainknál ösztönzőként és példaként az angol berendezés állott politikusaink szeme előtt. Az új palánta, amely csak a kiegyezéskor szökkent virágba, gondos ápolást és öntözést igényelt, s ezért a rendi, nem parlamenti képviselethez szokott nemzet addig s azután nem ismert aprólékos figyelemmel fordult a rendszer részletei felé. Ennek a rendszernek, s közelebbről May és Todd munkáinak bizonyára éppen úgy megvolt a hatásuk részletekben is a mi országgyűlésünk „kiváltságaira, eljárására és szokására", mint a parlamenti kormányzás ideálját hirdető műveknek nagy általánosságban a reformkor mozgalmaira. De elégedjünk meg ehelyütt a két munka szerzőinek megismerésével : nagyon jellemző, hogy Todd a kanadai, May az angliai parlament hivatalnoka volt, s az ismeretterjesztés hivatásától áthatott fordítók éppen az ő munkáikhoz nyúltak, nem az alkotmánytörténeti könyvekhez. Azoktól kértek tanácsot az új gépezet kezelésének bonyolult kérdéseiben, akik azt a gyakorlatból a legjobban ismerték.2 A praktikusok mellett megjelentek azután a teoretikusok is. Kautz Gyula 1879-ben természetes fejlődésével, a szabadságjogok érvényesülésével, az osztályok együttműködésével okolja meg az angol alkotmány tanulmányozásának fontosságát. Vegyes alkotmány ez, mondja, amelyben az egyeduralmi, arisztokratikus és demokratikus elvek egyesülnek, amely történeti és mégis haladó. S hogy miért különösen érdekes számunkra, azt az angolmagyar párhuzam tisztultabb kifejezésével okolja meg. „A magyar közjog, mint szintén kiválóan történeti alkotmány, egy szintén évezredes fejlődési processusnak szülötte, s mint középkori és modern államelvek szerencsés vegyületéből (erős királysággal, szilárd osztályszervezettel, kifejlett bírósági organizmussal, s széles alapú önkormányzattal) keletkezett státusrend igen sok hason-1 A. Todd : On parliamentary government in England. Its origin, development and practical operation (London 1869). Magyarul: A parliamenti kormányforma Angliában, s annak eredete, kifejlődése és gyakorlati alkalmazása. Ford. Dapsy László. I—III. к. (Budapest 1876—77.) Az idézet : VI., VII. 1. 2 Toddról ld. most i. munkájának magyar előszavát, Mayről Encyclopaedia Britannica 14. kiad. IX. к. (1929) 95. 1.