Századok – 1940

Szemle - Jankovics Marcell: Húsz esztendő Pozsonyban. Ism.: Madzsar Imre 128

128 SZEMLE zömét csataleírások és birtokfelsorolások adják. Ez utóbbiak számunkra az értékesek, mert levéltári források, a prímási levéltár conscriptio-i alapján készüllek. Az egyes helységekre vonatkozó bőséges adatfelsorolásban kifogásolható azonban, hogy a szerző az iskolamesterek végzettségének említése során a kornak kevéssé megfelelő, nagyon modernül hangzó kifejezéseket használ (pl. 4—5—6 gimnáziumi osztály a XVIII. sz. derekán). Gerendás Ernő. Jankovics Marcell: Húsz esztendő Pozsonyban. Budapest é. n. Franklin Társulat . 8° 303(1) 1. —Két szomorú évtized (1918—1938) az ősi koronázó város évszázados életéből : ez tárul elénk e műben és pedig a szerző személyes élményeinek vagy megbízható, mindig hiteles forrásokból vett adatainak tükrében. Nem rendszeresen összefüggő, folyamatos várostörténet ez ; 18 fejezetben színes, eleven tollal ós lebilincselő stíluskészséggel megrajzolt képek követik egymást időrendben a világháború végvonaglásának napjaitól egészen a belvederei döntésnek Pozsony számára nem kevésbbé komor színű időpontjáig. Majd történeti eseményekről, majd kisebb, de mindig szimptomatikus jelentőségű epizódokról és részletekről hallunk, majd száraz és mégis sokatmondó adatokat, tényeket beszéltet egyszerűen a szerző, vagy találó, szinte odavetett és mégis életet varázsló vonással rajzol jellemképet az események kisebb vagy nagyobb rangú szereplőiről. Mindez szenvedélymentesen, szinte erővel tompított hangú tárgyilagossággal történik, azzal az igazi magyar mérséklettel ós komoly józansággal, amelyet bizonyára kérkedés nélkül számíthatunk a hamari népeknél sokkal több történetet és végzetet átélt nemzetünk gyökeres lelki vonásai közé. Az emberi lélek és a történelem természetének bőséges tanulmányozása látszik meg nem egy helyen azokban a gondolaterjesztő, sokszor történetbölcseleti színvonalú reflexiókban, amelyeket olykor az események előadásához fűz. J. nem akar a szó ismeretes értelmében vett történelmi feljegyzést, sem politikai vagy társadalmi tanulmányt vagy anyaggyiijteményt nyújtani, de sokszor éppen abban talál igazi forrásértéket a történetíró, ami nem a történelem igényével lép elébe. Azt a nyomasztó levegőt, azt a kisebbségérzetet igyekezik megeleveníteni, amely e két évtized folyamán nehezedett és még ma sem kevesbbedő súllyal nehezedik a pozsonyi magyarság szívére. Egyik legfőbb értéke könyvének, hogy túlnyomó részben olyasmiről ír, aminek önmaga ,,nagy része" volt; a magyar ügynek ugyanis, számos tettel, nagy szolgálatokat tett. Most tollával is rávilágít néhány megszívlelendő hibára a kisebbségi kérdés megoldásának csehszlovákiai rendszerében, melyet pl. J. Chmelar (Die nationalen Minderheiten in Mitteleuropa, Prag 1937, ism. Századok 1938, 265. 1.) elég merész volt, annak széthullása előtt, tökéletesnek nevezni. Madzsar Imre. A kiadásért felelős: Dr. Domanovszky Sándor. 33.486. — Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest. (Felelős: Thiering Richárd.)