Századok – 1940

Szemle - Németh Sámuel: A soproni evangélikus líceum küzdelme a nyilvánossági jogért a Bach-korszakban. Ism.: Farkas László 121

SZEMLE 121 az 1848 után beáUott politikai változásokat, társadalmi átrétegeződést minden következményével együtt helyesen értékelni tudja. Levelei elsősorban a keleti kérdésre vonatkoznak. Azután érdekes, amit III. Napoleon trónralépéséről s ezzel kapcsolatban a francia nép forradalmi gondolkozásmódjáról ír. Jellemző végül, hogy Metternich a világpolitikát csupán Európára határolva látja, ezért nézi pesszimizmussal Anglia gazdasági helyzetét és jövőjét. A magyar viszonyokra vonatkozólag is vannak érdekes jegyzetei. Van der Straten-Ponthez belga főudvarnagy Metternichnek áradozó szavakkal írja, hogy a Ferenc József 1852-i magyarországi útja alkalmával tapasztalt szíves fogadtatás a magyar nemzet hűségének fényes bizonyítéka és ezzel Magyarország lerombolta a forradalmárok utolsó reménységét. Metternich tiltakozik az ellen, hogy egy hadbírósági ítélet Kossuthot agitátornak nevezte. Ez félrevezetés, ezt a szép elnevezést Kossuth akár a névjegyére is nyomathatná. Egyedül a rebellis név illeti meg őt. 1852 október 15-én Metternich azt tanácsolja Buolnak, közöltesse a lapokban a buffalói kat. püspöknek azt a cikkét, melyben az amerikai főpap arról számol be, hogy az ottani katolikus párt forradalmi magatartása miatt minő barátságtalan fogadtatásban részesítette Kossuth Lajost. A rosszul sikerült milanói felkelés után (1853. febr. 6.) Metternich azt hiszi, hogy ezt az osztrák kormány ügyesen felhasználhatja arra, hogy Angliától a két „anarchista" (Kossuth és Mazzini) menedékjogának megvonását kívánja. Koszta Márton magyar emigráns 1853-i smyrnai kalandjában Metternich az emigránsok által teremtett, szerinte lehetetlen helyzetnek egyik megnyilvánulását látja. Vissza kellene utasítani Rónay Jácintnak ez ügyben a Daily News-hoz intézett nyilatkozatát is. Amikor Mária Henriette főhercegnő, a későbbi II. Lipót belga király felesége Belgiumba utazva 1853-ban meg akarta látogatni schaumburgi lakhelyén mostohatestvérét, István nádort, Metternich erkölcsi okokból hibáztatja ezt : a liberális párt a maga hasznára fogja ezt kiaknázni, míg ha a főherceg látogatja meg átutazó testvérét, ez mindenki számára természetes eljárás. 1857 május 15-én megküldi Metternich Buolnak a magyarországi állapotokról 1844-ben készített emlékiratának kivonatát (Metternich 1841-i emlékiratáról v. ö. Gustav Túrba, Historisch-politische Blätter 1905, Bd. 135.). Metternich levelei sok részletben kiegészítik azt a képet, amit Srbik az agg államférfi tevékenységéről rajzolt. A kiadó igyekezett bőséges jegyzetekkel világosabbá tenni a levelekben foglalt célzásokat. Amíg ez a külföldi személyekre és vonatkozásokra nézve egyes kisebb hibákat leszámítva (az egykorú könyvekre és újságcikkekre vonatkozó utalásokat ki lehetett volna nyomozni !) sikerült is, addig a magyar vonatkozásokkal a kiadó meglehetős mostohán bánt. Kossuth Lajosról azt állítani, hogy szlovák származású magyar diktátor, a tények nem ismerésén alapul, vagy egyenesen irányzatosság. A 86. és 135. levélben szereplő gróf Apponyi semmiesetre sem György, hanem Rudolf, Ausztria akkori londoni nagykövete. Az emigráns Koszta Mártonról is, akinek smyrnai kalandjával Metternich oly részletesen foglalkozott, sokkal többet mondhatott volna a magyar irodalom ismerete alapján. Metternichnek a magyar ügyre vonatkozó 1844-i emlékiratáról részletesebben szól Srbik életrajza (II. 446. 1.). Magyar tárgyú történeti okmányokat ma már nem lehet kiadni a magyar irodalom felhasználása nélkül. Tótli László (Pécs). Németh Sámuel : A soproni evangelifeus líceum küzdelme a nyilvánossági jogért a Bach-korszakbau. A dunántúli evangelikus