Századok – 1940
Történeti irodalom - Graf; Benno: Die Kulturlandschaft des Burzenlandes. Ism.: Koch Vilmos 99
TÖRTÉNETI IRODALOM 99 a maga XV. század előtti előzményei. Az angol és a magyar alkotmány rokonságáról beszélni ezen az alapon sem lehet, már csak azért sem, mert hiszen sem a magyar szent korona eszméje, sem az angol korona perszonifikációja nem egyedülálló jelenség, melyhez hasonló képződmény : korona-szimbolum nem lett volna máshol, csak ebben a két országban. Ellenkezőleg, mint már volt alkalmam rámutatni, igen sok király és ország koronája éppen úgy szimbolizálja az illető államot, mint a magyar vagy az angol, így Cseh-, Lengyel-, Francia- és Németországé is. Persze mindenütt más és más tartalma van ennek a szimbólumnak, s a magyar és az angol koronaeszme közötti analógia valódi jelentősége csak akkor fog kitűnni, ha tisztán látjuk a német és a francia korona eszméjét, legalább is olyan tisztán, mint ahogy most megkíséreltük az angol korona perszonifikációjának kérdését, régebben pedig a cseh és a lengyel korona-eszménynek a magyarhoz való viszonyát tisztázni. Bartonick Emma. Graf, Benno : Die Kulturlandschaft des Burzenlandes. Ein geographischer Beitrag zur auslanddeutschen Volks- und Kulturbodenforschung. ( Veröff. d. Instituts z. Erforschung d. deutschen Volkstums im Süden u. Südosten in München u. d. Instituts f. ostbairische Heimatforschung in Passau, Nr. 2.) München. Verlag für Hochschulkunde. 8° 136 1. A könyv szerzője a barcasági német ,,Kulturboden"-t vizsgálja. Műve — mint ez címében is kifejezésre jut — földrajzi tanulmány, így különösebb történelmi pontosságra nem törekszik, célja lévén bemutatni a Barcaság német jellegét. E cél elérésére elég önkényes módon törekszik, jobban szeret általánosítani, mint bizonyítani. Levéltári kutatásra nem volt szüksége, még a kiadott forrásanyag tüzetesebb tanulmányozása helyett is inkább az erdélyi szász történetírók tanulmányaiból merít. Munkája népszerűsítő jellegű, nem is várhatunk alapos rendszer befoglalást ilyen terjedelmű dolgozattól. A közelmúltban — 1928— 1929-ben — jelenttették meg a brassai szász tudósok E. Jekelius vezetése alatt a „Burzenland" című, komoly tudományos felkészültséggel megírt, három tekintélyes kötetből álló monográfiájukat, ez után G. könyvének nem is lehet sok mondanivalója. Felfogását és a népiségtörténeti fejezetét illetőleg azonban kell néhány észrevételt tennünk. Az egész Barcaságot a német telepesek munkája eredményeképen nyerstájból kultúrtájjá átalakult földrajzi egységként fogja fel. Alapgondolata, hogy a lakatlan, vagy legfeljebb gyér oláh lakosságú területet a XIII. század folyamán ott elhelyezkedő németek heroikus munkája tette más népek — magyarok, oláhok, bolgárok és cigányok — számára vonzóvá. A német példaképet követték az újonnan letelepült „idegen néptöredékek" s így vált ez a vad, mocsaras, erdős táj „Kuíturlandschaft"-tá. A három ott élő nép számszerű megoszlása nem engedi, hogy akármelyikük a maga néptalajának mondja, G. tehát német kultúrtalaj-voltát igyekszik bebizonyítani. 7*
