Századok – 1940

Történeti irodalom - Waczulik Margit 89

89 TÖRTÉNETI IRODALOM valamint az ezekhez fűződő, kultúrtörténeti szempontból nagyjelentőségű zarándoklatokat. A későközépkori magyar szellemi élet képét érdekes új vonásokkal bővíti Pásztor Lajos tanulmánya (Temesvári Pelbárt és Laskai Ozsvát az egyházi és világi pályáról, 141—54. 1.) ; ismerteti egyúttal a prédikációk hatását a nép szellemi életére, gondolkodásának és cselekedeteinek irányítására. A koraközépkori magyar jogélet egy érdekes jelenségét elemezve Murarik Antal a donum pro salute animae, az egyház javára történő végrendelkezési szokást és annak a magyar jogéletben való előfordulását ismerteti mélyrehatóan. (A lélekváltság, 155—67. 1.) Miklósy Zoltán a püspöki vikáriusi tisztségnek már az ősegyházban meglévő, de a középkorban inkább csak az olasz kultúrterületen, így Dalmáciában is előforduló formájával, a rendszerint plébánosi tisztet is viselő archipresbiterrel foglalkozik és kimutatja annak néhány esetét hazánkban is a Jagellók uralkodása alatt (A magyarországi archipresbyterek, 168—72. 1.). Pázmánynak a liberális történetszemlélet által többször (Beöthy Ákos, Pulszky Ágost) kétségbe vont hazafiságát főleg munkái és levelezése alapján érdekesen bizonyítja Clauser Mihály (A patrióta Pázmány, 173—86. 1.). Babies András, Pécs helytörténetének érdemes kutatója, a török alól felszabadult Péc3 első püspökének, Radanay Mátyásnak kinevezése körül a püspök, a király és a római kúria között támadt viszályt ismerteti (Radanay Mátyás pécsi püspök kinevezése, 187—205. 1.). A Pálosrend történetírója, Kisbán Emil, itt a rend feloszlatásával foglalkozik (A Pálosrend eltörlése, 206—43. 1.) alapos levéltári kutatások nyomán. Érdemes lett volna a feloszlatott kolostorok könyvtárát részletesebben ismertetni ; ez közelebb vinne a rend belső, szellemi életének, teológiája irányelveinek és művelődési képének megismeréséhez. Gárdonyi Klára a biedermeier életfelfogás és a vallásosság közötti kapcsolatokat vizsgálja a vallásos buzgóság, a vallás és nevelés, az irodalom és vallás kapcsolatainak szempontjából, mindenütt alapos kutatásokra építve (A biedermeier kor vallásossága, 244—62. 1.). A kötet utolsó tanulmánya, ifj. Iványi-Grünwald Béla tollából, Széchenyi sokat vitatott vallásosságának kérdésében három mozzanatot emel ki : Isten iránti felelősségtudatát, hogy egyéniségében a buzgó vallásos élet a szellemi réteg vezetőszerepének felismerésével párosul, politikájának tartalmi világában pedig katolikus hagyományok érvényesülnek (Széchenyi István vallásosságának kérdése, 263—79. 1.). Ä harmadik kötetet Kádár Zoltán nagy terjedelmű tanulmánya vezeti be (Pannónia ókeresztény emlékeinek ikonográfiája, 3—58. 1.), melyet alább (107. 1.) külön, részletesen ismertetünk. Waczulik Margit Szűz Mária tiszteletének a XI. századi magyarországi megnyilatkozásaival foglalkozik és felveti a kérdést : hatottak-e a magyarság Mária-tiszteletére régi pogány vallási hagyományok? (Szűz Mária tisztelete kereszténységünk első századában, 59—74. 1.) Bónis György (Első törvényeink sorsa és az egyházi menedékjog, 75—97. 1.) a jus asyli korai magyar fejlődését kutatja, s ennek során, a jogtörténet új módszerének és szem-