Századok – 1939
Értekezések - JUHÁSZ LAJOS: Az 1869-i „pénzválság” és a bankkérdés 33
AZ 1869-1 PÉNZVÁLSÁG ÉS BANK KÉRD ÉS 61 A kormánykölcsön ügyében létrejött megállapodás után azonnal jelentkeztek a közvetítő intézeteknél a hitelre igényt tartó vállalatok. A bankok a legnagyobb körültekintéssel jártak el a közvetítés során, aminek egyik következménye volt az, hogy a vállalatoknak igen hosszú adminisztrációs utat kellett bejárniok, míg igényüket elfogadták, másrészt pedig csak a legjobb hitelű cégek jutottak a kölcsönben részesítettek közé. A folyamodókat a bankok bizalmatlansága több esetben elütötte a hitel élvezetétől.1 Végül jelzálogilag biztosított kötvényre adott kölcsönben mindössze tíz vállalat részesült 2,030.000 frt erejéig, váltókölcsönre 622.914 frt-ot vettek igénybe közvetlenül az iparvállalatok, 304.098 frt-ot juttattak váltók visszleszámítolása által a pénzügyminiszter szóbeli meghatalmazása alapján vidékre.2 A kiutalt 4 millióból tehát körülbelül 1 millió felhasználatlanul maradt, ugyanekkor pedig több mint másfél millióra rugó, elsősorban vidéki hitelintézetektől érkező igénylést utasítottak el.3 A kormánysegítség a közvetítő bankok szigorú, semmi kockázatot nem vállaló magatartása miatt nem járt teljes sikerrel, ami miatt a pénzügyminiszter a végrehajtás során többízben kifejezésre is juttatta elégedetlenségét.4 1 2513, 2525, 2676, 2736, 2802, 3033, 3044, 3045, 3052, 3062, 3076, 3127. 3132, 3232/1869. és 312, 422, 622, 1080/1870. P. M. 2 Jelzálogilag biztosított kötvényre kapott kölesönt a Magvar-Sweiczi Gyártársulat 300.000 frt, a Magyar-Belga Gépgyár 280.000 frt, a Király Serfőzde, a Magyar Lloyd és az Első Magyar Eest-Fiúmei Hajógyár 200—200.000 frt, a Temesvári Gőzmalom, a Waggongyár, az Első Magyar Gépgyár, a Pesti Molnárok és Sütök Malma és a Bútor Kézmüzeti Társulat 150—150.000 frt összegben. A váltókölcsön a Magyar Lloyd, az Első Óbudai Szeszégető és több más kisebb vállalat közt oszlott meg. A vidéki pénzintézetek közül az Első Bánáti Kereskedelmi ós Iparbank, az Aradi Ipar és Kereskedelmi Bank, az Eperjesi Ipar és Kereskedelmi Bank, a Csanádmegyei Takarékpénztár, a Zempléni Ipar és Kereskedelmi Bank, a Dunaföldvári Takarékpénztár és a Nyíregyházi Takarékpénztár részesültek kölcsönben. (891/1870. P. M.) 3 Köztük a Debreceni Kereskedelmi és Iparbank, a Felsőmagyarországi Első Iparbank, az Ungvári Kereskedelmi és Iparbank 200.000 frt-os, Fischer Mór gyáros 150.000 frt-os, a Gerenday-féle Emlékmű Rt. 120.000 frt-os, az Aradi Első Takarékpénztár és a Békéscsabai Népbank 100—100.000 frt-os, a Zemplénmegyei Kereskedelmi Ipar-, Termény- és Hitelbank, a Központi Magyar Gyógyszerészeti és Művegyészeti Vállalat és a Temesvári Concordia Gőzmalom 80—80.000 frt-os, a Temesvári Keményítő és Vegytani Társulat, valamint a Kisvárdai Takarék 50—50.000 frt-os, a Gödöllői Takarék 40.000 frt-os, a Kalocsai Takarék 30.000 frt-os, a Tokaj-Hegyaljai Takarék 25.000 frt-os, végül a Borsodszilvási vasgyár 15.000 frt-os keresetét. 4 191/1870. P. M.
