Századok – 1939

Értekezések - JUHÁSZ LAJOS: Az 1869-i „pénzválság” és a bankkérdés 33

AZ 1869-1 PÉNZVÁLSÁG ÉS BANK KÉRD ÉS 59 tént volna, legalább a néhány hónap előtti összegre felemelni és mindenütt, hol a javadalmazás további szaporításának szüksége mutatkozik, azt haladék nélkül elrendelni szíveskedjék."1 Egyidejűleg megindultak a kormánytámogatást előkészítő tárgyalások is. Lónyay jól ismerte a válság okát, az ország tőkeerejéhez képest túlzott vállalkozások természetes következményének tartotta azt. Meg volt győződve, hogy nem tarthat soká, mert ép hatása alatt töredeznek le azon kinövések, melyek a baj okozói voltak s így megszűnvén az ok, elmúlik az okozat is. A folyamat mesterséges befolyásolásának nem volt nagy barátja, mert véleménye szerint nem tekintve a tőzsdei veszteségeket, melyek nyomán nagy összegek váltak semmivé, anélkül, hogy a valóságban meglévő értékek pusztultak volna el, és leszámítva néhány zavarba került magánvállalkozást, az ország gazdasági érdeke a válság következtében keveset fog károsodni. A parlamentben elmondott szavai szerint : „Nem kell a mostani válságtól megrettenni, sőt vígsztaljon az, hogy már kezdünk annyira kifejlettek lenni, hogy válságunk lehet."2 Mindamellett nem akart tétlen szemlélő maradni s azon a téren, hol helyesnek találta, igyekezett a rendelkezésre álló eszközökkel könnyíteni a helyzeten. A 60 milliós vasúti kölcsönből még igénybe nem vett összeget használta erre a célra, November 2-án több pesti pénzintézet vezetőjével közölte, hogy a kormány 3—4 milliós kölcsönt juttatna forgótőke hiánya miatt zavarba jutott iparvállalatok segélyezésére, lia a bankok a kölcsön közvetítését és a kezességet vállalják. A bankok kezdettől fogva vonakodtak a nem nagy jövedelmet igérő és kockázatosnak látszó üzlettől, s a saját és forgalmi tőkéjük közt kívánatos helyes arány eltolódására hivatkozva a pénzügyminiszter ajánlatát elhárították maguktól.3 Néhány nap múlva Gorove tárgyalt ugyanebben az ügyben a pesti kereskedelmi és pénzvilág vezető férfiaival, de ezek a tárgyalások sem vezettek eredményre.4

A pesti bankok elzárkóztak a közvetítés elől és azt a javaslatot terjesztették a kormány elé, hogy a kölcsönt közvetítés igénybevétele nélkül, maga a pénzügyminisztérium adja ki, mert így a pénzintézetek közvetítésével járó költség és jutalék mellőzhető, s a kölcsönre rászoruló vállalatok olcsóbb 1 2496 : 1869. P. M. 2 Országgyűlési Nyomtatványok 1869—72. Képviselőházi naplók, III. 3 Pesti Napló 1869 nov. 4. 4 2707/1869. P. M.