Századok – 1939
Értekezések - JUHÁSZ LAJOS: Az 1869-i „pénzválság” és a bankkérdés 33
54 JUHÁ.SZ LAJOS s ebben „a politikai állásunk jövőjébe helyezett bizalom jelét" látja, 1868 őszén már megálljt kiállt s ezt ugyanannak a „vállalkozási szellemnek fejlődése és gyáriparunk érdekében" teszi. Egyideig további alapítások szünetelését tartaná ajánlatosnak, legalább addig, míg az újonnan keletkezettek megerősödnek.1 1868. szeptember 19-én a Pesti Napló élesen elítéli „a túlzott alapítási vágyat" és inti „a járatlan vidéki tőkét" attól, hogy részt vegyen olyan vállalat alapításában, mely nem „érzett szükség pótlására hivatott és melynek élén nem szakemberek állanak". 1869 tavaszán minisztertanács is foglalkozott a kérdéssel.2 Március 16-án Gorove közölte minisztertársaival, hogy bár az utóbbi két év alatt számos ipari, kereskedelmi vállalat, hitelintézet alakult, állandóan nagy számban érkeznek a minisztériumba alapítási kérvények, melyeket nem utasíthat el, mert elbírálásukra csak az 1840 : XVIII. t.-c. nyújt alapot, ennek előírásaival pedig nem ellenkeznek. A maga részéről fokozottabb körültekintést igért az engedélyek megadása során. Főként arra fog ügyelni, hogy az alaptőke befizetése biztosított legyen és bizonyos tartaléktőke kimutatását is meg fogja követelni. Lónyay pénzügyminiszter hangsúlyozta azon feltétel fontosságát, hogy az alapítók ne tarthassák meg a részvényeket és így ne juthassanak az úgynevezett alapítói haszonhoz, hanem kötelesek legyenek az alapszabály szerint kibocsátandó részvényeknek legalább 80%-át nyilvános aláírásra kitenni. Egyébként halaszthatatlannak tartotta a magyar rész vény jognak törvényhozási úton való szabályozását. Mielőtt a kormány tervezett közbelépését megtehette volna, megtörtént a visszahatás. Az 1869-i rossz termés következtében a kivitel összezsugorodott. Jelentékeny öszszegek maradtak távol az országtól, melyek az előző években az új alapításokat táplálták. Az élére állított gazdasági helyzet zavartalan fenntartását azonban csak az elhelyezésre váró tőke változatlan mértékű készlete biztosíthatta. A magyar gazdasági életben az őszi hónapokban különben is fokozódó pénzkereslet a pénzforgalomban fennakadást okozott. A pénzszűkének egyre kétségtelenebb jelei kezdtek mutatkozni. A vállalkozási kedv akarva, nem akarva megtorpant, a kereskedelmi életben pangás állt be. A gabonaértékesítési és egyéb kereskedelmi üzletek összezsugorodása következtében kiesett hasznot sokan az értékpapir-tőzsdén szerették 1 Pesti Napló 1867 dec. 14. és 18., 1869 aug. 20. 2 A m. kir. pénzügyminisztérium irattárában : 1886/1869. P. M.
