Századok – 1939
Értekezések - JUHÁSZ LAJOS: Az 1869-i „pénzválság” és a bankkérdés 33
AZ 1869-1 PÉNZVÁLSIG ÉS BANKKÉBDÉS 51 Elterjedettségére jellemző több egyszerű szentendrei polgárnak egy ottani iparbank engedélyezéséért benyújtott folyamodványa : eredeti alapszabálytervezetet készíteni nem tudván, a Pesti Első Iparbanknak javítgatott alapszabályait mellékelték kérésükhöz.1 Elfajulására példa lehet az Alsóalapi Keserűvíz és Fürdő Rt., mely 1869 ápr. 18-án alakult gyógyfürdő építésére 200.000 frt névleges alaptőkével, működését azonban 600 darab 100 frt-os részvény aláírása után megkezdte. A befolyt pénzből megvásárolt drága áron egy súlyosan megterhelt birtokot, amellyel aztán nem tudott mit kezdeni. A részvényesek nem fizettek, a választmány szétoszlott. Októberben Mayer Károlynak, a vállalat kereskedelmi igazgatójának egy fillér sem állt rendelkezésére. Elutazott ugyan Alsóalapra, de „pénz nélkül nem volt képes valamit tehetni" s ezért a minisztériumtól a társaság felszámoltatását kérte. A minisztérium az ügy addigi vitelében különböző hibákat fedezett fel, a pénzkezelés terén hiányokat tapasztalt, mikorra azonban az alapítókat felelősségre akarta vonni, Mayert sem találta.2 Az 1869-i alapítások nagy része nem volt életképes. Az eredeti cél akkor már elsikkadt, az egyetlen szempont a gyors nyereség lett. Maga az alapítás vált üzletté. Az alapítók megalakuláskor a részvényeket megtartották maguknak s bizonyos idő múlva névértéken felül jelentékeny haszonnal adták csak tovább. A bankoknak is jó részük volt abban, hogy a fejlődés ilyen túlzásokba tévedt. Az ríj alapításokhoz szükséges tőkét készségesen hitelezték akár az előző alapítás részvényeire is, nem ritkán az elhelyezett részvények névértékének igen magas százalékáig. A vállalkozások egyre ingatagabb alapon épültek, sokszor a levegőben lógtak, előző, komolyabb gazdasági céllal létesült alapítások elől vonva el a további fejlődésükhöz szükséges tőkét. Iparvállalatok, melyek az alakuláskor befizetett tőkével mindössze a telep felépítéséig jutottak el, csak nagy nehézséggel tudták megszerezni a berendezéshez, az üzem megindulásához szükséges további részleteket.3 Az alapítások terén mutatkozó ilyen eltévelyedések lassan visszatetszést szültek a társadalom józanabb rétegeiben és a kormányban egyaránt. Míg a sajtó 1867 végén 1 Pesti tes. 1869 ΧΓ./67. 2 Pesti tes. 1869 XI./165. 3 Az 1868—1869-i alapításokról jó képet nyújt az 1868 febr. 1-től 1869 szept. 30-ig a pesti váltótörvényszéken bejegyzett rész-4*
