Századok – 1939
Értekezések - JUHÁSZ LAJOS: Az 1869-i „pénzválság” és a bankkérdés 33
AZ 1869-1 PÉNZVÁLSÁG ÉS BANK KÉRD ÉS 43 „Political helyzetünk kedvezőbbre fordultával az ipar és kereskedelem hazánkban, különösen pedig Pest városában oly kedvező fordulatot vett, hogy az iparvállalatoknak alapja pár nap alatt megvettetik s a tekintetes hatóságoktól tapasztalt gyámolítás folytán csakhamar virágzóvá fejlődik."1 Mindenkit megragadott a vállalkozó kedv, „a társulási eszme". Szinte versengve, egymást megelőzve fáradoztak egy-egy új részvénytársaság létrehozásán, nem ritkán ideges sietséggel, nehogy más megelőzze őket. Az említett, egyébként soha fel nem épült papírgyár alapítói az üzem felállítására a fővárostól előzetesen kértek „iparüzleti engedélyt", minthogy „a részvénytársulat alakítására vonatkozó alapszabályok kidolgozása s annak a Magos Minisztérium által leendő megerősíttetése után foganatosítandó felette nagy mérvű építkezésekhez megkívántató tervek és ennek alapján az építési tervek kieszközlése hosszabb időt igényel, ellenben a saját eszménk szülte vállalatot és annak címét az alakulandó társulatnak biztosítani kívánjuk". Az alapítási hévnek egyelőre semmi sem állta útját. Legkevésbbé a hatóságok. Ha az alapítók alapszabály -tervezetüket kidolgozták, egy kérvény kíséretében a földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium előzetes jóváhagyását voltak kötelesek kieszközölni. A minisztérium e tervek megítélésében a közkereseti társaságokról szóló 1840 : XVIII. tc. alapján járt el. Tisztában volt azzal, amit öt évvel később államtitkára, Fest Imre a minisztérium működéséről adott beszámolójában le is szögezett, hogy „e törvény a keletkezése óta megváltozott viszonyokkal szemben hiányosnak mutatkozott", de ugyancsak Fest Imre, a legilletékesebb személy szavai szerint „a benne letett két főeszme : a társulási szabadság és a társulatok önálló szabad működése, ép az akkori idő gyors cselekvési mozzanatainak felelt meg és mutatkozott a legalkalmasabbnak arra, hogy a társulási eszme és annak áldása hátramaradt hazánkban gyors terjedést nyerjen".2 A minisztérium szerepe tehát formai volt. A benyújtott alapszabálytervezeteket csak abból a szempontból nézte át, hogy a fennálló törvényekkel ellenkező határozatokat ne tartalmazzanak. Ha e kívánalomnak megfeleltek, az előzetes engedélyt megadta, és az alapítók az alakuló közgyűlést összehívhatták. Itt a részvénytársaság megalakult és a közgyűlés által elfo-1 Pesti tes. 1867 II./653. 2 Fest I. : A földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztériumnak öt évi működése (Budapest 1872) 109. 1.
