Századok – 1939
Értekezések - JUHÁSZ LAJOS: Az 1869-i „pénzválság” és a bankkérdés 33
40 JUHÁSZ LAJOS helyezkedést a malomiparban, az év végén „hazánknak az ipar terén mutatkozó új lendülete" kisemberek összegyűjtött vagyonát is egyesülésre késztette. Pesti pékek és molnárok társultak, kik a malomipar fejlődését túlszárnyaló lisztkivitel miatt gyakran nem jutottak megfelelő termékekhez és részvénytársaság alakításához fogtak. „Alig, hogy az eszme megpendült, már is minden oldalról sereglettek a résztvevők s az üzlet felállításához szükséges 400.000 frt-os tőke rövid időn biztosítva lőn" — írta az új társaság, a Pesti Molnárok és Sütők Gőzmalmi Részvénytársasága, alapszabályainak jóváhagyását kérő folyamodványában. A lelkes vállalkozás őszinte pártfogóra talált a főváros illetékes hatóságában, mely az új alapítást véleményező jelentésében kifejtette, hogy „a cél igen szép, és az ipar és kereskedelem — különösen a főváros területén — előmozdítása s emelésében nagy befolyású leend. Működése ennek alapján nagyon kívánatos, de szükséges is."1 Az 1867. év a sörgyártásba is nagy élénkséget hozott. A Barber és Klusemann-féle kőbányai sörgyár Első Magyar Részvényserfőzde néven részvénytársasággá alakult ; élén az új társaság elnökeként továbbra is Barber Ágost maradt, ami mutatja, hogy az átalakulás csak az üzem pénzügyi megerősítését jelentette.2 Az év végén alapították az Első Magyar Sörfőzde és Gőzmalom Rt.-ot, melynek cégét az alakuló közgyűlés december 24-én Király Serfőző és Gőzmalom Rt-ra változtatta.3 Már februártól kezdve tárgyalások folytak az Első Magyar Szeszfinomító mellett egy új szeszgyár létrehívására s a gyár valóban hamarosan megalakult, azonban nem a fővárosban, hanem a szomszédos Újpesten, Újpesti Szeszfinomító néven.4 Hasonló törekvések bukkantak fel vidéken is, sok helyen szép eredménnyel. Ugyancsak a vidéket foglalkoztatta a répacukorgyártás új megalapozása : legelsőnek Szegeden próbálkoztak megfelelő tőke összehozásával.5 Régi hiányt pótolt a Pesti Első Magyar Gyapjúmosó Intézet és Bizományi Társulat alakulása. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület ilyen természetű vállalat felállításával már régen foglalkozott ; egyik legkiválóbb szakértőjét, Czilchert Róbertet kiküldte a szükséges előtanulmányok végett Verviersbe, az ottani gyapjú mosók megtekintésére. 1 Pesti tes. 1867 XI./305. 2 Pesti tes. 1867 II./632. 3 Pesti tes. 1867 XI./280. 4 Pester Lloyd 1867 febr. 15. és 17. ' Pester Lloyd 1867. ápr. 4.
