Századok – 1939
Értekezések - JUHÁSZ LAJOS: Az 1869-i „pénzválság” és a bankkérdés 33
38 JUHÁSZ LAJOS alacsony. A magyar fejlődés azonban 1867-ben, elsősorban a Hitelbankban érdekelt Rotschild-tőke révén, egyelőre még bécsi közvetítéssel, kapcsolatba jutott az ötvenes évek óta általánosan megizmosodott nyugateurópai banküggyel, s a későbbi évek során egyre merészebb léptekkel haladt a megkezdett úton.1 A kor egyik legkiválóbb közgazdájának, Lónyay Menyhért pénzügyminiszternek véleménye szerint az ország anyagi haladása a hitelintézmények szabad fejlődésén kívül a közlekedés tökéletesedésén múlt.2 A magyarországi közlekedés pedig akkoriban felette elmaradott volt. Közutaink siralmas állapotban, vasúthálózatunk gyér, az abszolút kormány közlekedéspolitikájának következtében az ország érdekeinek meg nem felelő. A dolog természeténél fogva a közlekedés terén mutatkozó eredmény 1867-ben még csak igen szerény lehetett. A viszontagságos múltra visszatekintő Pest—Losonc—Besztercebányai vasút Pesttől Hatvanon át Salgótarjánig terjedő szakasza volt. az egyetlen új vonal, melyet ez évben adtak át a forgalomnak. Építés alatt állt több más vonal, együttvéve sem jelentős, 46 mérföldnyi hosszúságban. Az új szellem e téren csak évek multával mutathatott eredményre. 1869-ben még mindig csak 18 mérföld volt az újonnan megnyílt vasútvonalak hossza, 1870-ben azonban már felugrott 97 mérföldre s ettől fogva évről-évre jelentős mértékben gyarapodott az ország vasúthálózata, miközben a vonalépítések költségei kül- és belföldi tőkéknek jelentékeny részét nyelték el.3 A rossz út és kezdetleges vasúthálózat mellett elsőrendű jelentősége volt, főként nagy tömegek szállítása terén, a hajózásnak. A dunai hajózásban akkoriban szinte egyeduralomra tett szert az Első Dunagőzhajózási Társaság. A viszonyokkal mindig okosan számoló vállalat egyre jobban terjeszkedett Magyarországon, üzletigazgatóságot szervezett Pesten és lassankint jelentős eredményeket ért el, nem anynyira a személyszállításban, mint az áru-, elsősorban gabonaszállítás terén. 1866-ban, mikor a vasutakat teljesen lekötötte a katonaszállítás, képes volt egyedül ellátni a külföldre irányuló áruforgalmat. Az egyébként Magyarországban nem népszerű társaság mellett 1867-ben megalakult a Magyar Gőzhajózási Rt., a tiszai hajózás céljaira a Szegedi 1 Vargha i. m. 363. 1. 2 Lónyay Menyhért beszéde a képviselőház 1867. okt. 10-iki ülésében. (Országgyűlési nyomtatványok 1865—68. Naplók, V.) 3 Ujhely G. : A vasútügy története (.Budapest 1910).
