Századok – 1939
Értekezések - MÁLYUSZ ELEMÉR: A középkori magyar nemzetiségi politika (3 térképvázlattal) - 385
a középkori magyar nemzetiségi politika 4091 hanem a kapitányok vezetésével, anyagi támogatásával.1 Elsősorban könnyű fegyver aetűjoyasokrni kell gondolnunk, akiknek badi feTszërelése kevésbbé volt költséges s így a közrendűnek sem okozott teljesen megoldhatatlan feladatot > . .. i _1 2 (I nrVL'UJAIALULUUMw. Elismerjük, elhangozhat az ellenvetés, hogy az ő katonai kötelezettségeik csak azért maradtak meg, mert könnyű fegyverzetűek voltak s így nem kellett jobbágyokká tenni őket, hogy gazdálkodásukkal előteremtsék uraik hadbavonulásához a költségeket. Azt hisszük azonban, más sorrendben okoskodva, inkább megközelítjük a valóságot. Ha t. i. azt mondjuk, hogy az ő el nem tűnő, mert a nép viszonylag nagy tömegeiben élő harci kedvük vívta ki, hogy királyaink meghagyják katonai kötelezettségeiket, noha könnyű fegyverzetű lovasok voltak, s ne próbálják a nemesek adózó jobbágyaivá tenni őket. De bármilyen legyen is ok és okozat összefüggése, vitathatatlannak tűnik fel, hogy a középkor végén a, jászkúnok tömege inkább volt harcos, mint_a szász, rutén vagy olá h kö znép . Annak biz onyságá ul, hogy az ő katon ai szellemét valóban kevésbbé befolyásolt a arisztokrácíajanalt kiválása. Ha befejezésül az áj lain érdekeinek szemszögéből vetünk I egy pillantást a nemzetiségi politika eredményeire, mint felötlő tényt állapíthatjuk meg, hogy a hűbéri álla m az asszimiláció elejtésével és a hadviselés érdek einek érv ényre juttatásával maradéktalanul elér te célját. Bizt osította_az ország belső egységét, még pedig oly telj es mértékben, hogy elszakadási törekvéseknek a nemzetiségek körében még nyoma sem mutatko zott. Nem z árta el az utat azon tagjaik elől. akik fel akartak emelkedni, de ugyanakkor a köznépnek is megadta a lehetőségeket, hogy erőit kedve szerint, az egyéniségének legmegfelelőbb módon fejtse kju_i Felesleges hangsúlyoznunk, hogy nem a demokrácia szellemében fogta fel feladatát, nem a szabadjára hagyott erők játékától várta az egyensúly fennmaradását. Józan értelme megóvta efféle, anarchiára vezető gyengeségtől. Uralom v olt az, amit a nemzetiségek felett gyakorolt, és akaratát feltétlenül 1 Pl. az újszászi és szarvasi jászok kapitányai nyolc tegzest tartoztak, saját költségükön, a királyi seregbe magukkal vinni. (Gyárfás i. m. III. k. 584. I.) 2 A tegzeseket említő több rendelkezés, meg az a körülmény, hogy a jász kapitányok, ha nem személyesen vonultak hadba, hanem megváltották egy alkalomra a katonai szolgálatot, „tegzespénzt" fizettek (uo. 072., 714. 1.), utal arra, hogy könnyű fegyverzetű lovasok lehettek és maradhattak.
