Századok – 1939
Értekezések - MÁLYUSZ ELEMÉR: A középkori magyar nemzetiségi politika (3 térképvázlattal) - 385
a középkori maGyar nemzetiségi politika 4091 álló főúr jogköre alól adott mentesítést, nem szólt ellenben az alsóbb bíróság engedélyezéséről, úgy tekinthetjük, hogy ez az utóbbi a szászokat már kezdettől fogva megillette. Bár egyáltalán nem valószínű, hogy a bíróválasztás jogát minden kis faluközösség gyakorolhatta a XII. században, a Karakohoz hasonlóan nagyobb helységek vezetői jelenthettek oly viszonylag népes csoportot, amelyből választás útján kikerülhettek az officiálisok bírótársai. Jelentőségük azonban a XIII. században még háttérbe szorulhatott a kinevezett bírák mellett s szerepük aligha volt több, mint az árpási besenyők nemzetségfőié, akik, mint tudjuk, a besenyő comes kiküldöttjeit elkísérték igazságosztó útján s megmutatták neki jogait. De bármennyire szűkkörű a választott bírák hatásköre s bármennyire korlátlan a szebeni ispán hatalma, hiszen ő, mivel melléje a lakosság senkit sem delegálhat, valósággal élet-halál ura, mégis igen nagy az 1224-i fordulat jelentősége a szebenvidéki szászság szempontjából. Ez jogilag szintén egységessé lett most azzal, hogy egyetlen ispán hatásköre alá került, még ha ez a comes rajta kívül más népelemek bírája, vezetője és vezére is.1 Ugyanez a változás következett be a XIII. században a magyarországi németség másik nagyobb csoportja; a szepesi szászok körébe n, éppen csak íclévszázaddai k ésőbb. Az időbeli eltolódás egyébként pontosan megfelel annak a kűlonbsegnek, amely'az" erdélyi es szepesi németek feltűnése közt, megállapítható. Amíg ugyanis a II. Géza korában bevándorolt erdélyiekről oklevelek a XII. század végén kezdenek szólni, hogy aztán az Andreanum körülbelül három évtized múlva kövesse őket, addig a szepesiekről megemlékező legelső adat a tatárjárás utáni évből származik, első kiváltságlevelük pedig újabb három évtized múlva, 1271-ben látott napvilágo t. A párhuzam alapján bizonyára szabad azt következtetnünk, hogy a Szepességben a németség nem a XII. században telepedett meg, hanem a XIII. század elején. Az időpont egyébként nem fontos, mert itt még kevésbbé lehet kétséges, mint Erdélyben, hogy nemcsak a királyi megye szervezete, hanem a magyar lakosság is megelőzte a szászságot. Sokkal lényegesebb, hogy a nyugati vendégek megtelepedése mindenképen a karizmatikus királyság korában történvén, az akkor uralkodó politikának kellett érvényesülnie lakóhelyei kijelölésében. Valóban így is volt. 1 V. ö. Karácsonyi J. : Az erdélyi székelyek első hadjárata 1210-ben. Századok 1912, 293. 1.
