Századok – 1939

Értekezések - KNIEZSA ISTVÁN: Az esztergomi káptalan 1156. évi dézsmajegyzékének helységei (1 térképvázlattal) 167

az esztergomi káptalan dézsm a jegyzékének helységei 187 lényegesen sűrűbbnek kell minősítenünk a Radosnya-völgy települését is. Ami a vidék nemzetiségi viszonyait illeti, az oklevél névanyagának behatóbb vizsgálata során több névről kiderült, hogy szláv eredetű. Ha ezeket térképre vetítve vizsgáljuk, kiderül, hogy a szláv eredetű nevek a Radosna völgyében (Répény, Krtóc), a Zoboralján (Dvor, Asgar, Neuerci, Nemcyc, Zaltinc, Chirna, Colunch, Szelezsény), Mocsonok-Vágsellye vidékén (Csápor, Brodrinc), a Zsitva partján (Csarnok), a Garam—Ipoly-közben (Szódó, Vdol), a Korponai. patak mentén és az Ipoly középső szakasza mellett (Bágyon, Pereszlény) s végül taián a Duna mellett, a Zsitva torkolatánál (Virt) fordulnak elő. Különösen feltűnő a szláv helynevek nagy száma a Zoboralján. Ezek az újabban előkerült szláv eredetű nevek azonban alig változtatják meg azt az eredményt, amelyet részben e nevek ismerete nélkül a kérdéses területek nemzetiségi viszonyairól a XI. századra vonatkozólag megrajzoltam.1 Azok a területek, melyeken ezek a helységek feküsznek, nálam is mint vegyes magyar-szláv vidékek szerepelnek, legfeljebb talán Csápor és Szódó környékén kell valamivel tovább rajzolni a vegyes magyar-szláv nyelvterület határát. A Zoboralját már eddigi adataim alapján is tiszta szláv területnek rajzoltam. Csupán csak a Zsitva-torkolat tájára kívánkoznék egy vegyes magyarszláv folt, ha a Virt magyarázatom helyesnek bizonyul. Ez azonban még nem teljesen kétségtelen. Az oklevél vizsgálata azonban jól szemlélteti a kérdéses megyék területi változásait is a XII. századhoz képest. Az már nem kétséges, hogy az egyház legrégibb területi beosztása szorosan alkalmazkodott a világi közigazgatási beosztáshoz. A főesperességek határai tehát a legrégibb időben a vármegyék határaival estek egybe. Ha pedig ez így van, látjuk, hogy a megyehatárok Nyitra és Bars között, de főként Esztergom és Bars, meg Esztergom és Komárom között lényegesen megváltoztak a XII. század óta. Különösen feltűnő ez Esztergom megye esetében, amelyhez a mai Bars déli része és Komárom keleti része is tartozott. Esztergom megye tehát a XII. században lényegesen nagyobb volt mint ma, vagy akár a XIV. században is, amikor ezek a helységek már nem tartoznak hozzá. Kniezsa István. 1 Kniezsa I.: Magyarország népei a XI. században. Szent István-Emlékkönyv II. (Budapest 1938) térképmelléklet.