Századok – 1939

Értekezések - KNIEZSA ISTVÁN: Az esztergomi káptalan 1156. évi dézsmajegyzékének helységei (1 térképvázlattal) 167

KT. esztergomi káptalan d ézs m a j eg yzéicén ek helységei 171 XII. 586.1. ; Wdal uo. 588.1. ; 1296 : „terra Vdol" [lakatlan] Haz. Okmt. VII. 248. 1. ; 1297 : „poss. Wdol et Zakachv possessionibus ecclesie Strigoniensis proximas et propinquas" (Mon.Str. II. 414. 1., stb.). — Valahol Szódó körül kereshetjük. Chaloupecky (242. !.) 'Udal'-nak írja, de nem tudni, mit ért alatta, mert Udal nevű hely ma ismeretlen. — Eredete nem világos. Valószínűleg szláv U-dol 'völgy mellett'. Tlven helynevek a szlávban nem ritkák. 6. Kurt, Kürt, Komárom m. V. ö. : Csánki, III. 506.1. — Eredete : magyar törzsnév. 7. Wrt. így az eredeti oklevélben is. Valószínűleg a Zsitva torkolatánál fekvő komárommegyei Virt pusztával azonos, amely a forrásokban gyakran előfordul (1256 : „terra Werth, que ad Castrum Bana pertinebat" Mon.Str. I. 456. 1. ; 1265 : Wert Mon.Str. I. 531. 1. : v. ö. : Csánki, III. 517. 1.). Chaloupecky (242. 1.) tévesen Örs-nek olvassa. Virt. puszta dézsmája Kurtakesziével együtt a XVI. században az esztergomi káptalané. — Eredete bizonytalan. Talán a délszláv nyelvekben ismert *vbrti, 'kert' (ó-egyházi szláv vrbt'b, szerb-horvát, szlovén vrt) szóbé>l származik, amelyből, főkép szerb területen, számos helységnév is alakult (Imenik-Registar naseljenih mesta kralj. Jugoslavije II. 195—96. 1.). Származhatik azonban egy szláv *v\>rh, 'hajlás, görbület' szóból is, amely pl. a lengyel wart szóban van meg. A magyar vért szóra aligha gondolhatunk. 8. Scuodou, Szódó, Bars m. Chaloupecky (242. 1.) a Mon.Str. I. 107. lapján szereplő hibás Scuodun-alak alapján az esztergommegyei Szölgyénnel azonosítja. Későbbi adatok : 1247 : Zondou (helyesen : Zoudou) ÁUO. VII. 230. 1.; 1290 : Zodow ÁŰO'. X. 8. 1. ; 1312 : Sodou Mon.Str. II. 662. 1. — Eredete : szláv Svodov, szláv képzés egy ugyancsak szláv eredetű Svod személynévből. 9. Teluki. A tárgyalt szakasz legbizonytalanabb neve. Chaloupecky (242. 1.) egyszerűen Telek-nek olvassa, de nem mondja meg, hol kell ezt a Telek-et keresni. Mivel a Telek, Teleki stb. nevek igen gyakoriak, közelebbi adatok híján nehéz rögzíteni. A kérdéses területen (ha nem tekintjük a Duna jobbpartján fekvő Telek-et : Csánki, III. 515. I.) Virt-puszta mellett, a Zsitva torkolatánál tudunk egy terra Teluk-TŐ\ (1260 : Haz. Okmt. VIII. 80. 1.), így tehát nem lehetetlen, hogy ez a mi Teluki helyünkkel azonos. — Eredete: magyar telek, telke. 10. Kesceu. Kétségtelen, hogy valamelyik Keszi helységünknek felel meg. Területünkön azonban nem egy, hanem három Keszi is van (Bátor-Keszi, Esztergom m., Kis-Keszi