Századok – 1939

Értekezések - HAJNAL ISTVÁN: Történelem és szociológia - 1

Történelem és szociológia. I. közlemény. Hiába látszik természetesnek e két tudomány szoros kapcsolata, a történetírás ma alig veheti hasznát a szociológiának, amikor a mult idők társadalomalakulásait akarja megérteni. A szociológiák különböző irányainak módszerei úgyszólván semmi közösségbe sem hozhatók a történettudomány módszereivel. Mindazt, amit a társadalmosodásról mondanak, önmagukban igen helyesnek érezhetjük, de a konkrét valóságok megismerésére alig alkalmazhatjuk. Inkább csak külsőleg, utólag csaphatjuk oda a szociológiai gondolatokat a történeti-társadalmi konkrétumokhoz, csak mint elmélkedéseket már megismert tényekről. Sőt néha vigyáznunk kell arra, hogy a szociológia gondolatmenete, fogalom világa meg ne rontsa a történeti szemléletet. Megzavar, felzaklat, bizonytalanná tesz bennünket az ugyanarról való beszélésnek ez a merőben idegen módja. Nem kész módszereket kívánunk mi a szociológiától, hanem csak szempontokat, amik történeti módszerekkel keresztülvihetők. Különösen a nagy történeti társadalomfejlődések magyarázatában érezzük a szociológiával való kapcsolódás hiányát. Hiába dolgozzuk bele magunkat a szociológia sajátos rendszereibe, fogalomalkotásaiba, hiába érezhetjük, hogy a legkisebb részleteknél is a társadalmosodás ugyanazon jelenségeiről van szó, amikkel a történelem is foglalkozik — kitűnik, hogy egészen külön világokból közeledünk ugyanahhoz. Félszeg történetírás az, ami e két idegen elemet összeerőszakolja valamely mult társadalomalakulás magyarázatánál. Vannak modern szociológusok, akik elsősorban történeti anyagon dolgoznak ; zseniális erőfeszítéseik sem hoznak termékeny kapcsolódást. Nem akarunk itt elméletet adni a történelem és a szociológia lényegéről. Ilyen elméletben nincs hiány, a kettőnek finom teorétikus elhatárolásában, s közöttük, egymástól elkülönítve s egymást mégis sokszerűen fedve, a történet-SzázaJok 1939, I—III. 1