Századok – 1939

Szemle - Československá vlastivěda. 4. Dějiny. Ism.: Kniezsa István 106

106 SZEMLE hiánya bizony az újabb feldolgozásokon is meglátszik. Az összefoglalásoktól sem várhatunk tehát megfelelő eredményt. Mégis, az érdeklődés felkeltésével, a jövendőbeli alaposabb munka lelki előkészítésével ilyesféle módon kell megpróbálkoznunk. Erdély történetének irodalma óriási, de igen aránytalanul oszlik meg. Egyes kérdéseket szőrszálhasogatásig feszegettek, más, éppen olyan fontosakhoz hozzá sem nyúlt senki. Modern szempontok érvényesítése elé nagy nehézségek tornyosulnak. Majdnem bizonyosra vehető ebből, hogy aki most vállalja magára a történeti Erdély népszerű megismertetését, elvész a hiányos előmunkálatok szakadékaiban, vagy ha nem, különböző szempontok merőben ellentétes erőpárjainak esik áldozatul. Új megállapításokra kényszerül, s ha ezeket kellően meg akarja alapozni, a népszerűséget játssza el ; ha viszont mellőzi őket, munkáját legjobb esetben is nagy aránytalanságok fogják eltorzítani. Bizonyos értelemben hősies vállalkozás volt tehát megszerkeszteni ezt a vaskos könyvet, s éppen ezért helytelennek éreznők, hogy hibáit s hiányait szellőztessük, mikor a szerkesztő szemmelláthatólag maga is tisztában van velük. Adózzunk viszont legteljesebb elismerésünkkel az Erdélyi Férfiak Egyesületének, amely apró tagdíjakból összegyűjtött pénzen tette lehetővé ennek a munkának megjelentét, egyébként is állandóan könyveket, tanulmányokat ad ki, s az erdélyi-magyar gondolat támogatásával, folytonos ébrentartásával nagy kulturkiildetést teljesít. Lesz alkalmunk bővebben is foglalkozni azzal, miféle kérdésanyagot jelent a történeti Erdély fogalma, mit s hogyan próbáltak már eddig megközelíteni belőle, s mik a legközelebbi feladatok. Mindenesetre már ez a könyv is jó példája annak, hogy nálunk sem képtelenség Heimatbuch-szerű vállalkozást kezdeni, s további munkával, jószándékkal a jövőben valószínűleg még sokkal eredményesebb, a célnak is jobban megfelelő megoldásig vinni. Elekes Lajos. Öeskoslovenská vlastirëda. Dil 4. Dëjiny. (Csehszlovák honismeret. 4. rész. Történelem.) Praha, 1932. Sfinx. 4° 638 1., 14 mell. — Doplnëk I. (I. kiegészítő kötet) 1935. 639—906 1., 4 mell. — A prágai Sfinx-kiadó néhány évvel ezelőtt hatalmas vállalkozásba fogott. Programmjába vette, hogy tíz-tizenkét kötetben kiadja a csehszlovák államra és az itt lakó népekre vonatkozó összes ismereteket. így jelentek meg sorban az impozáns kötetek, melyek a legkiválóbb szakemberek tollából az állam földrajzát, a területén lakó népek anthropológiáját, néprajzát, nyelvét stb. dolgozták fel. A sorozat negyedik, hatalmas kötete a „csehszlovák" történelmet foglalja magában. Hasonlóan a többi kötetekhez, ez is a nagyközönség számára, a legújabb eredmények felhasználásával írt tudományos munka. Nincs ugyan benne jegyzetanyag, viszont minden fejezet végén bőséges és kimerítő irodalmat találunk a kérdésre vonatkozólag. Mint minden kötet, ez is több szerző munkája. Csehország régészetét Dobiás József, a csehek legrégibb történetét a Premyslidák kihalásáig Novotny Václav, a további kort Husz haláláig Odlozilík Ottokár foglalta össze ; ugyancsak Odlozilíktől származik a cseh reformáció rajza is, míg a közbeeső huszita korszak történetét Urbánek Rudolf vázolta. Az új -kor és legújabb kor történetét (a fehérhegyi csatától a csehszlovák állam megteremtéséig) — ez a.kötetnek majdnem felét alkotja — Prokes Jaroslav dolgozta fel. Bár ez a kötet is a „csehszlovák" honismertetés kötetei korában jelent meg, feltűnő módon mégis a „csehszlovákság" szempontjából különbözik a többiektől. Míg ugyanis a többiek (Szlovákia földjét és népeit is megfelelően figyelembe vették,