Századok – 1939

Történeti irodalom - Schüle; Ernst: Russland und Frankreich vom Ausgang des Krimkriegs bis zum italienischen Krieg 1856–1859. Ism.: ifj.Iványi-Grünwald Béla 95

96 TÖRTÉNETI IRODALOM francia rokonszenv, amit azután az orosz nemzet, legalább is társadalmilag, búsásan honorál, midőn a normális diplomáciai összeköttetést ismét felveszik, a frankofil, helyesebben ausztrofob Gorcsakov vezeti az orosz külügyeket és cár, udvar, orosz szellemi élet egyaránt körülrajongja III. Napoleon új követét, Mornyt. Ilyen kedvező előzmények után vesz komolyabb fordulatot az orosz-francia barátság s válik sok kérdésben szoros együttműködéssé. A XIX. sz. pár érdekes problémájának ismerjük meg diplomáciai vonatkozásait Sch. könyvéből, midőn időrendben elmondja ennek az együttműködésnek lefolyását a párisi szerződés intézkedéseinek keresztülvitelében (azaz a besszarábiai határ megállapításában és a dunai államok organizálásában), továbbá a görög kérdés rendezésében, a montenegrói probléma megoldásában, a Karageorgevics elűzése után támadt szerb helyzetben, a neuenburgi incidens elintézésében, továbbá a schleswig-holsteini kérdésben s a távol keleti, főleg perzsa problémákban. Ezekben a kérdésekben a francia és orosz diplomácia a legtöbbször szorosan együttműködött, igen sokszor értékes diplomáciai sikert hozva Oroszországnak. Főleg eleinte szoros gazdasági együttműködés is alapozta meg a barátságot. A diplomáciai események elmondása mellett Sch. könyve nem szól elég bőven a frankofil orosz és a russzofil francia szellemi tényezőkről. Forrásanyagának javarésze Morny szentpétervári jelentései. Morny azonban sokban még a XVIII. sz. diplomáciai iskolájához tartozott, abban mindenesetre, hogy a társadalmi erőket, a szellemi alapokat lenézte s a diplomáciai vezető körök felfogásainak közlése mellett ezekkel nem sokat törődött, sőt saját megjegyzése szerint egyenesen ,,az idegeire ment" a franciabarát szólamok állandó hangoztatása. Egyes hiányokért azonban kárpótol Sch. művében a gazdasági kapcsolatok tüzetes és pontos feltárása. Franciaország ekkor kezdett nagy lendülettel az ipari és tőkekapitalizmus területén is exportőr lenni, miután ideákat már évtizedek és bizonyos értelemben évszázadok óta szállított Európa többi államaiba ... Az orosz gazdasági terület a maga tőkeszegénységében és a gazdasági organizáció hiányában szinte kínálkozott Franciaország számára s — mint ismeretes — főleg vasútépítkezésekkel nagy tőkeexport-lehetőség nyilt meg a végtelen orosz puszták felé az ötvenes évek kapitalizmusától túlfűtött párizsi bankok palotáiból. Ezt a folyamatot új forrásanyag alapján (ugyancsak diplomáciai jelentések révén) igen terjedelmesen adja elő Sch. munkája, mely így a modern gazdaságtörténet számára értékes adalékokkal szolgál s módszertanilag is igen tanulságos, hogyan lehet diplomáciai- és gazdaságtörténetet összefüggőleg, szimultán előadni. Sch. előadásában két speciális kérdés feltárása (a Balkán-probléma és az olasz ügy előjátéka) a magyar történet szempontjából is jelentős. Az orosz-francia közeledés és barátság önmagában is fontos esemény volt magyar szempontból, hiszen gyöngítette azt az Ausztriát, mellyel a magyar nemzet élet-halálharcát vívta 1849 után. Mintha itt kamatozna a magyar emigráció aktivitása