Századok – 1938

Történelmi irodalom - Fekete-Nagy Antal: A Szepesség területi és társadalmi kialakulása. Ism.: Kring Miklós 72

72 TÖRTÉNETI IRODALOM mesterien tömör vázolása és az elbeszélésnek a nemzeti történelem egészébe mint háttérbe való beleágyazása. Ebben az irányban különösen örvendetes újítás az előzőkkel szemben a jogtudomány fejlődésének külön fejezetekben való alapos (szinte túlságosan is alapos) tárgyalása. Nincs itt szó a szellemi tényezők túlbecsüléséről, vagy a studiumnak egy homályos, nagyobb egészben való elsüllyesztéséről, csak a genetikus szempontot és a kornak megfelelő szintézist érvényesíti a szerző tankönyvhöz illő óvatossággal. A segédtudományok felsorolásában az új kutatási utak (jogi archeológia, néprajz, földrajz, összehasonlítás) méltánylása mutatja, hogy állandó keresés és haladás jellemzi a német szakirodalmat s egyúttal bizonyítja Sch. modernségét minden konzervativizmusa ellenére. Egy nem nagyon jelentős példa meg fogja mutatni, hogy a szerző friss szellemmel tudta telíteni a régi nyomokon járó munkát. A jogfejődés periódusait tárgyalva nem dobja el a régi határokat, de azokat tartalommal tölti meg. Felismeri ugyanis, hogy az egyes jogágak más és más korszakbeosztást kívánnak meg, viszont az államforma változásai parancsolólag lépnek fel az alkotmánytörténetben. A határvonalak meghúzásánál az újabb felfogást érvényesíti a katasztrófák elválasztó erejének tagadásában, s a megkopott elválasztó elvek új értelmet kapnak az elért kompromisszumban. (4, 36. 1.) Külön ki kell itt emelni a külső és belső, alaki és anyagi jogtörténet közti különbségtétel szándékos mellőzését (4. 1., 2. jz.). A jogi tankönyvek eredendő bűne, a szükségtelen osztályozások halmozása a meginduláskor és azok teljes elfelejtése a további előadásban így nem rútítja el Sch. munkáját. A korszakok tárgyalásakor meg kell jegyeznünk, hogy 1933-ban új korszak határát jelöli ki a jövő jogtörténészei számára ; de ennyi távlathiányt már el kell néznünk a mai Németországban író tudósnak. Az eddig tapasztaltak már elegendő tanulságot nyújtanak számunkra. De a legértékesebb az, hogy Sch. munkájának olvasásakor vérbeli jogtörténészt ismertünk meg, kinél sem a jogi szemléletben, sem a történeti műveltségben nem fedezhettünk fel hiányokat. Sem a történettudomány megállapításaitól elzárkózó jogi szemlélet, sem a magyar jogrendszer sajátosságait ignoráló szellemtörténet nem oldhatja meg az anyaggyűjtés, problémafelvetés és a korral összhangban álló feldolgozás terén előttünk álló óriási feladatokat. Addig azonban a német tudomány haladásának ilyen mérföldkövei, mint Sch. könyve, egyúttal a Nyugat és köztünk tátongó szakadék tágulásának szomorú mutatói is. Bónis György. Fekete Nagy Antal : A Szepesség területi és társadalmi kialakulása. Budapest, 1934. A M. Tud. Akadémia, az Országos Levéltár, a Felvidéki Tud. Társaság és a Szepesi Szövetség támogatásával. 8° 377 1., 2 térkép, 1 fedővázlat. Hibás dolog lenne kétségbevonni azt, hogy a nemzet — kivált életének súlyos óráiban — még a tudománnyal szemben is állíthat