Századok – 1938

Történelmi irodalom - Gesamtinventar des Wiener Haus-; Hof- und Staatsarchivs; hrsg. von L. Bittner. II. k. Ism.: Miskolczy Gyula 66

68 TÖRTÉNETI IRODALOM az 1918-i összeomlásig. W. Kraus bevezetése a „Familienurkunden"-sorozat s Reinöhlé a többi állag ismertetéséhez, a gyűjtemények sorsának és létrejöttének ismertetése lelkiismeretes és pontos munka, széleskörű tárgyi ismeretek módszeres alkalmazásának eredménye. A Lotharingiai-család levéltárának ismertetését, 0. Brunner előmunkálatai alapján, J. Seidl végezte el, mégpedig mintaszerű alapossággal. Közelebbi tárgyalását feleslegessé teszi a magyar történelemmel való kapcsolatainak teljes hiánya. A kötet legértékesebb részét, legalább is a magyar történeti kutatás érdeke alapján mérlegelve, a kabineti levéltár ismertetése alkotja, Reinöhl tollából. A tudós levéltárnokot józan tudományos érzéke rávezette, hogy nem szabad ez anyag feldolgozásánál megelégednie az egyoldalú levéltörténeti módszerrel, azért fontos kormányzat- és közigazgatástörténeti kitéréssel siet a kutatók segítségére, amelynek keretében nem egy helyen önálló levéltári kutatással kénytelen kiegészíteni és kijavítani ismereteinket a legfőbb kormányzati szervek létrejöttéről és működéséről. Visszanyúl Rudolf korára, aki belső szolgáit használta fel bizalmas levelezése intézésére, míg I. József korában már császári kabinetről van említés,' III. Károly alatt szerepel elsőízben a kabineti titkár, hasonlóképpen van Mária Teréziának is kabineti titkára, sőt kabinetje, amely családi és belügyi természetű ügyek mellett bizonyos külügyi természetű dolgokat is intéz. A későbbi kabinetiroda azonban nem ebből, hanem a II. József mellett működött kabinetből fejlődött ki. Józsefnek már 1765-ben jól berendezett kabinetje volt, amely 1780 után ugyan írószoba színvonalára süllyedt le, de annál nagyobb fontosságra tett szert Ferenc alatt. Colloredo személyében megjelent az első kabineti miniszter, aki bukásáig (1805) állásánál fogva elhatározó befolyást gyakorolt az államügyekre, sőt miniszteri állásával egyesítette a külügyi vezető hatóság, a Staatskanzlei vezetését is. Bukása után már csak irodaigazgatók irányítják a kabinet működését, ők utalják át az ügydarabokat a különböző szerveknek tárgyalás végett. Ferenc jellemének gyengéiben kell annak az okát keresni, hogy a hivatalos tanácsadók mellett mind több bizalmas véleményező tűnik fel, hogy kabineti referátumok alakulnak ki s szívós életüket még Ferenc József uralkodása alatt is tengetik egy ideig. Szerencsés kézzel és odaadó elmélyedéssel bogozta ki Reinöhl a kabineti intézmény további fejlődését is Ferenc József korában, nem tévesztve szem elől, hogy feladata a fennmaradt iratanyag kormányzattörténeti beállítása. Egymásután jelennek meg leírásában a minisztertanács, a miniszteri értekezlet irodája, az újjászervezett államtanács irodája, majd a katonai központi iroda, míg végre eljut a modern kabineti irodáig. Ismételten meg kell állapítani, hogy ez a rövid kormányzattörténeti bevezetés rendkívüli módon megkönnyíti a felbecsülhetetlen értékű iratanyag felhasználását és kritikáját. Az utolsó két évtized kutatásainak igazolásaként Reinöhl pontos és szakavatott leírásai mindenkit meggyőzhetnek arról,