Századok – 1938
Pótfüzet - VARGA ZOLTÁN: A szabadságeszme a XIX. század első felének magyar államszemléletében 576
[73] A SZAB AD SÁGESZME A XIX. SZ. ELSŐ FELÉBEN 001 valamely testület, hanem az állam egészének, az összeségnek tolmácsa, az ágenssel ellentétben joga és kötelessége, hogy választóinak különálló és pillanatnyi érdekeit, ha kell, a köznek feláldozza.1 A megyék visszahívási joga mellett megeshetik, hogy éppen azt a képviselőt távolítják el, aki a helyi érdeken felülemelkedve, rövidlátó választóinak közvetlen érdekeit sértette talán, de éppen akkor a közösség érdekében működött. Pedig miként a bírónak sohasem szabad véleményének az igazságot alárendelni : ugyanúgy a képviselőnek sem szabad soha egyes vidéknek, vagy egyes osztálynak alárendelnie a haza közjavát.2 A nemzet és társadalom egységének gondolata legteljesebb kifejezést a romantika organikus államszemléletében nyerte el, amely organizmus az államot alkotó tagok teljes szellemi és lelki egységét is jelentette. Az államalakulás mechanikus-racionalista elképzelésével szemben, mely a közösségbe lépést az egyének célszerűségi szempontokat követő tudatos tevékenységének fogta fel, a romantika a biológiai, kulturális és történelmi tényezők jelentőségét emelte ki. A népszellem, az egyes nemzeteket egymástól elválasztó sajátos jellem az, ami az egyes tagokat lelki egységbe olvasztja. H-a a származási egységet feltételező nemzetfogalom elfogadása a nemzetiségi különbségekkel tarkított magyarság körében nem is talált egyhangú pártolásra, a magyar romantika sohasem mondott le az egységes nemzeti szellem követelményének a hangoztatásáról. Hisz abban, hogy van magyar népjellem, nemzeti karakter, mely az egész nemzetet belső egységbe kapcsolja, de hisz f annak lehetőségében is, hogy ez a sajátos nemzeti közszel-I lem, elsősorban Herder ideológiájából kiindulva, a nyelv segítségével a nem magyar nemzetiségekre is kiterjeszthető. A közösségérzet a korai liberális gondolatkörben is feltalálható. A magyar korai liberalizmust csupán akkor ért> hetjük meg teljesen, ha e kornak egy igen jellegzetes saját-1 Szalay László : Publicistái dolgozatok, 1. (Pest 1847) 215. 1. Pesti Hírlap 1844 júl. 31., Szalay, II. 277—278. 1. Pesti Hírlap 1847 febr. 28. Bürke választóihoz intézett szavaira hivatkoznak : „ne várják Önök, hogy magamat formaliter lekötelezzem. A képviselő tartozik Önök érdekében nyugalmát, saját ügyeit feláldozni : de nem tartozik sem önök, sem senki más érdekéért véleményét és saját lelkiismeretét legyilkolni. Ezeket Istentől nyerte, ezekről Istennek fog számotadni ... A parlament tanácskozó testülete egy nemzetnek, mely csak egy érdeket ismerhet, a köznek érdekét. Önök megválasztják a követet, de midőn a westminsteri terembe lép, megszűnik az önök követe lenni ; a parlament tagja leszen." 2 Pesti Hirlap 1848 jún. 11. (Irányi Dániel szavai.)
