Századok – 1938
Pótfüzet - VARGA ZOLTÁN: A szabadságeszme a XIX. század első felének magyar államszemléletében 576
(»00 VARGA ZOLTÁN [58] Balogh, Kossuth, a Lovasiak és társaik elfogatása és pere ad. A kor gondolkozására és szólásszabadság kérdésének rendi jellegére élesen világít reá Szatmár vármegyének az 1832. országgyűlésre adott követutasítása.1 Ez sérelemként sorolja fel, hogy a vármegyei határozatok és az országgyűlési követjelentések kinyomatását a megyék tudta és akarata nélkül megakadályozták s azon kívánságának ad kifejezést, hogy ,,a törvényhatóságokra nézve jövendőre ebbéli nyilvános jussuknak a királyi helytartótanács által is lett elismerése után az eféle esetekben a nyomtatás szabadsága felállíttatni eszközöltessen." Zarka János, Nógrád követe is csupán arról panaszkodik, hogy ha kiki véleményét az országgyxílésen és közgyűléseken szabadon elő nem adhatja : akkor megszűnik minden tanácskozás, törvénytelen parancsok és önkény lépnek az engedelmesség egyetlen kútfeje, a törvény helyébe.2 A „törvényhatóságok" és „eféle esetek" kifejezései világosan rámutatnak azon határokra és korlátokra, amelyekkel a rendi szemlélet a sajtó- és szólásszabadsággal kapcsolatban élni kívánt. A rendi alkotmány szelleméből és tételes rendelkezéseiből vett érvekkel harcol az országgyűlés alsóháza Wesselényi Miklós és sorstársai igazáért az ellene folyamatba tett hűtíenségi per megindítása után. Ε rendi szemlélet szerint „szinte magával az országgal egyidős azon honi belső intézet", mely az országot több egyenlő hatóságú és önállású megyére osztotta fel, ezeket pedig az ősi alkotmányban és törvényhozásban elválaszthatatlanul egyesítette. Alkotmányunk szelleméből következik, hogy a törvényhatóságok gyűlésein az uralkodó és a haza javát illető közigazgatási és törvénykezési tárgyakról előleges tanácskozások folyjanak. Ezek, mivel a követekre nézve kötelező utasítások is belőlük származnak, a törvényhozás jogának gyakorlásával is kapcsolatban vannak.3 A szólásszabadság tehát a nyolcszázados nemzeti alkotmány szerves része.4 nél fogva hathatós orvoslás kívántatik." M. Orszgy. írásai 1832 36, I. 88—90. I. 1 Kincs Elek : Kölcsey a közéletben (Szombathely 1931) 43. s köv. 1. 2 M. Orszgy. Jkv. 1832— 36, 81. 1. 3 A karok és rendek üzenete a főrendekhez. M. Orszgy. írásai 1832—36, IV. 240—241. 1. „Országunk egész rendszere parancsolja, s a közjónak tekintete megkívánja, hogy Országgyűlésen is, de a törvényhatóságok nyilvános gyülekezeteiben is hol a hozandó Törvényekről, szinte mint a Törvények végrehajtásáról köztanácskozások folynak, szent és sérthetetlen maradjon a szólás szabadsága." A karok és rendek felirati javaslata. Uo. 242—243. 1. 4 M. Orszgy. Jkv. 1832—36, XI. 83. 1. Darvay Ferenc szatmári követ szavai. „Már ős eleink midőn még oly sok századok
