Századok – 1938

Pótfüzet - KOVÁCS ALAJOS: A magyar-tót nyelvhatár változásai az utolsó két évszázadban. (Térképekkel) 561

570 KOVÁCS ALAJOS [8] érti és beszéli. Az 1910. évi népszámlálás szerint Jolsva 2846 lakosából 2589-en tudnak magyarul, tótul pedig 2069-en. A városban teliát feltétlenül a magyar nyelv van fölényben. Meg kell említenünk, hogy Jolsván túl ugyanabban a völgyben, de már a magyar nyelvhatártól távolabb fekszik Nagyrőce város, amelyben az 1910. évi népszámlálás szerint a magyarság szintén csekély többségbe került (1000 magyar, 884 tót mellett), de ezt a változást már nem tekinthetjük a nyelvhatár kitolásának, sőt szorosan véve még a gömörrákosit sem, mert közte és a magyar nyelvhatár között még tót, vagy magyarral vegyes tót községek is vannak. Ezekkel a magyarosodásokkal szemben Jolsvától délre, három kisebb faluban (Periasz, Süvete, Jolsvatapolca) visszaesett a magyarság 1880 óta. Elismerjük, hogy itt az 1880-i népszámlálás talán helytelenül vette fel a nemzetiséget és inkább a lakosság érzelmeit vette irányadónak. Az tény, hogy e községek közül Süvetén erős magyarság is van és a lakosságnak mind a három helyen 60—80%-a tud magyarul. A községek tehát a kétnyelvűség állapotában vannak, s ebben az esetben a legnehezebb az anyanyelvet pontosan meghatározni. Egyébként megállapítható, hogy az a hét község, amely a háború előtti évtizedekben magyarrá lett, eredetileg tulajdonkép vagy magyar volt, vagy régebben sokkal tekintélyesebb magyarsággal bírt, mint 1880-ban. Alább felsoroljuk azokat az adatokat, melyek e községek 1720., 1772. és 1830. évi nemzetiségi jellegét mutatják. Az első — mint fentebb is — Acsádi munkájából, a második a béketárgyaláson előterjesztett Lexikonból, a harmadik Fényes Elek munkájából való. 1720. 1772. 1830. Nógrád vm. Ebeck M M-T M-T Kiskürtös ? (cur.) ? Τ Gács (1715:M-T) ? (cur.) N-T Τ Losonc -apátfalva .... Μ Μ Τ Gömör vm. Rimatamásfalva ... ? M T-M Gömörrákos T-M Τ Τ Jolsva T-M Τ Τ A nógrádmegyei községek közül Kiskürtös és Gács adózóinak névsora hiányzik 1720-ból, de jelezve van, hogy úgynevezett curiális, tehát nemesi községek voltak. Valószínű tehát, hogy lakosságuk többségében magyarokból állott. Gácsról különben 1715-ből meg is van az adózó jobbágyok összeírása s az magyar többséget mutat. Megállapíthatjuk