Századok – 1938

Pótfüzet - KOVÁCS ALAJOS: A magyar-tót nyelvhatár változásai az utolsó két évszázadban. (Térképekkel) 561

A magyar—tót nyelvhatár változásai az utolsó két évszázadban.1 1. Pozsony, Nyitra, Bars, Hont vm. A magyarországi községek pontos számszerű adatai az egyes nemzetiségekről 1880 óta állanak rendelkezésre, amióta a magyar népszámlálások tízévenkint a lehető legtökéletesebb módszerrel állapítják meg a nemzetiséget.2 Megvannak talán még egyes levéltárakban az 1850. évi osztrák népszámlálás községi adatai, de ezek célzatosságuk miatt nem használhatók. Régebbi időkről csak olyan, nem számszerű adatok vannak, amelyek becslés vagy az egyházi szolgálatban használt nyelvek alapján a községek nemzetiségi jellegét tüntetik fel, tehát azt, hogy az illető községben milyen nemzetiség van többségben. Rendkívül becsesek azok a számszerű adatok, melyeket az adóköteleseknek 1715. és 1720. évben történt összeírásából állított össze Acsádi Ignác az országos statisztikai hivatal közreműködésével ; e községenkint közölt adatok az adózók nevei alapján megközelítőleg mutatják a helységek akkori nemzetiségi jellegét.3 Minthogy a komáromi tárgyalások alkalmával a csehszlovák delegáció részéről elhangzott az avád, hogy amagyarok a nyelvhatáron a községek és városok egész sorát magyarosították el 1880 óta, megállapítottuk, hogy a fenti nyelvhatárszakaszon 1880-tól 1 í) 10-ig Pozsony megyében 4. Nyitrában 1, 1 Ez a dolgozat a magyar lakosságú területek visszaadása tárgyában 1938 októberében Komáromban tartott magyar-csehszlovák tárgyalásokhoz és az 1938 november 2-i bécsi német-olasz döntőbírósági tárgyalásokhoz készült. Az itt közölt térkép eredetije a bécsi tárgyaláson is szerepelt és része van abban, hogy Kassát visszakaptuk 2 A módszerre, az adatok hitelességére vonatkozólag ld. Magyar Béketárgyalások, I. 31. 1. (II. jegyzék, 7. melléklet.) 3 Magyarország népessége a pragmatica sanctio korában. Magy. Stat. Közlemények. Új folyam, XII. k. Századok 1938. (Pótfüzet.) 36