Századok – 1938
Tárca - Lukinich Imre: A Magyar Történelmi Társulat 1937. évi működése 554
554 TÁRCA ismertetései és bírálatai arról tanúskodnak, hogy e kérdéseknek részletekig ható szaktudósává lett. Igazgató-választmányunknak 1917 óta volt tagja s elmondhatjuk, hogy kevesen tanúsítottak Társulatunk iránt mélyebb, önzetlenebb és állandóbb érdeklődést, mint Morvay Győző. Lukinich Imre. A Magyar Történelmi Társulat 1937. évi működése. Az 1937-es esztendőt a Társulat életében olyannak kell tekintenünk, mely az eseménytelen szürke évek sorozatából messze kimagaslik. Ez az esztendő Társulatunk fönnállásának hetvenedik esztendeje, bizonyos tekintetben tehát jubileumi év, mely alkalmat adott nekünk arra, hogy visszatekintve az 1917-tel kezdődő új félszázad elmúlt két évtizedére, felállítsuk munkateljesítményünk mérlegét, egyúttal azonban vizsgálat tárgyává tegyük jövő céljainkat és törekvéseinket is. A Társulat legutolsó két évtizedének grafikonja jelentős kilengéseket mutat, de annak alapján egészben véve mégis megállapítható a felfelé való haladás iránya. Működésének súlypontja ez idő alatt az újkori magyar történelemre vonatkozó forrásanyag közzétételére esett, vagyis a jövő számára dolgozott, de változatos tartalmú folyóirata, a Századok útján ápolta a magyar értelmiséggel való kapcsolatokat is. De míg a- forráskiadás terén elért eredményei rendkívül nagyfontosságúak, mert alkalmat és ösztönt adtak újabb ténymegállapításokra, vagy régi nézeteknek és ítéleteknek megbízható adatokon alapuló módosítására, a magyar értelmiséggel való kapcsolatok kimélyítésére, bár arra részünkről, többek között vidéki felolvasó üléseink által is történtek kísérletek, közismert okokból nem járt számba vehető eredménnyel. Társulatunk a mult év folyamán három kötettel gyarapította forráskiadványainak sorozatát. Ε kiadványok egy része tisztán tudományos célokat szolgál : a mult valamelyik kevésbbé, vagy egyáltalában nem ismert szakaszának részletes feltárását, másik része azonban már belekapcsolódik politikai közéletünk időszerűségeibe is, mert gondos adatgyűjtés és kritikai kiválasztás alapján megbízható anyagot ad nemcsak a történetkutató, hanem a közélet embere számára is. Az első kategóriába tartozik gróf Széchenyi István naplóimik V. kötete, Viszota Gyulán&k nagy gonddal és nagy tárgyszeretettel készült kiadásában, mely kötet nemcsak a legnagyobb magyar mindennapi életébe enged bepillantást, hanem a naplóírónak közéleti jelentőségénél fogva az akkori politikai élet bizalmasabb természetű részleteibe is. A második kategóriába tartozik az időközben elhúnyt Steier Lajosnak A tót nemzetiségi kérdés 1848—49-ben címen két kötetben megjelent forráskiadása, mely a tót nemzetiségi kérdés kialakulásának és első nagyobb megnyilvánulásának oknyomozó története, olyan alapvető mű, mely nélkül a kiegyezés korának tót nemzetiségi mozgalmait nem lehet helyesen megérteni és megítélni ; ez a forráskiadvány ma különösen időszerű. A felsorolt három kötet nem készült jubileumi kiadványnak, de azzal, hogy éppen 1937-ben jelent meg, ezt az évet valóban
