Századok – 1938
Értekezések - SZABÓ ISTVÁN: Hanyatló jobbágyság a középkor végén 10
HANYATLÓ JOBBÁGYSÁG A KÖZÉPKOR VÉGÉN 47 akkor utasította a megyei ispánokat, alispánokat és szolgabírókat, hogy e rendelkezés betartását büntetésekkel kényszerítsék ki.1 Ugyancsak Zsigmond 1435. évi törvénye a költözködési ügyeket — nyilván gyakoriságuk miatt — azok közé sorozza, amelyekben a congregatiókon kívül is ítélkezni lehet. Az úrtól, aki a tartozását befizető és az elköltözésre engedélyt kérő jobbágyot visszatartja, három márka büntetés követelendő. De — és ez a szankció új elem a költözködési szabályokban — három márkára büntetendő az is, aki más jobbágyát jogtalanul elviszi vagy a szökött jobbágyot nem adja ki.2 A jobbágyköltözés kérdése a század derekán egyre sűrűbben jelenik meg a törvénycikkekben. Míg 1444-ben csak a jobbágyszöktetés tilalmát újítják meg, addig Mátyás első törvényében, 1458-ban a költözési jog kerül ismét elő, a jobbágyát jogtalanul visszatartó földesúrra immár 6, sőt további engedetlenség esetén 12 márkát mérve ki. A következő évben ismét új elem társul a jobbágy költözés eddigi artikulusaihoz : a hadjáratra való tekintettel egy évre a jobbágyok ,,deductio"-ja teljes tilalom alá kerül. Míg 1463-ban s 1474-ben a jobbágyszöktetés egy évi és 1470-ben annak általános tilalmát újítják meg, addig 1468-ban és 1471-ben más törvények a szabad költözést biztosítják.3 Mikor Mátyás korában a jobbágy elbocsátása és a jobbágy megtartása kérdésének ily nyugtalan hullámzását látjuk a törvények tükrében, emlékeznünk kell arra, hogy ezekben az évtizedekben a jobbágyfalvak telkeinek 50—60%-a már elhagyottan, pusztán áll. A jobbágyszökés és szöktetés ellenében hozott artikulusok a szabad költözködés rendszerét elvben nem sértik, de az elv még nem valóság. A költözés jogát ugyan a földesúr nem tagadhatja meg jobbágyától, ha ez minden tartozásának eleget tett, de éppen a törvények beszélnek arról, hogy az urak az elbocsátás megtagadásának új és új jogcímeit veszik elő. A jobbágy, ha nem engedik, szökik vagy éppen szöktetik. A jobbágyok vagy parasztok erőszakos és jogtalan elvitele miatt — mondja Mátyás 1486. évi törvénye — különféle zúgolódások, panaszok, perek és egyenetlenségek támadnak. Büntetés terhe alatt követeli tehát a jogtalanul elvitt jobbágyok visszabocsátását és az ispánok által való kinyomozását. Csak ezután újítja meg 1 Az ú. n. második dekrétum 14—16. tc.-e. 2 1435 : 7. tc. 3 1458 : 15., 1471 : 16., 1474 : 14., Kovachich : Sylloge 1444 : 19., 1463:17., 1459:30., 1468:11., 1470:4. tc.-ek.
