Századok – 1938

Értekezések - SZABÓ ISTVÁN: Hanyatló jobbágyság a középkor végén 10

HANYATLÓ JOBBÁGYSÁG A KÖZÉPKOR VÉGÉN 37 még mindig tart" .. ,

1 1381-ben Lajos király „propter grassantem pestilentiam" általános perhalasztást rendelt el,2 1410-ben pedig — miként láttuk — Zsigmond király az előző évben „per maximam pestilenciam" megnéptelenedett Sopronba telepedőknek nyújt nagy kedvezményeket.3 A XV. század második felére eső 16 pestises év járványaiból különösen hármat sejtetnek forrásaink nagy pusztító erejűnek : az 1456., az 1480. és az 1495. évit. Az első a nándorfehérvári táborban ütötte fel fejét, ahol „moriuntur . . . satis teri'ibiliter ex peste".4 A vészt a katonák széthurcolták, „Budán alig győzték a halottakat eltakarítani" ;5 1480-ban újra „ingens" pestis pusztított Magyarországon, mely Mátyás bécsújhelyi táborában éppúgy szedte áldozatait, mint a távoli délkeleti vidéken, a Barcaságban.6

1495-ben ismét „vala . . . nagy halál Magyar országba, ez-okáért László király kiméne az erdőkbe és mind odavadásza".7

A „pestis ingens" a Barcaságot is újból felkereste.8 Mikor a nagy halált követő másfél század ily pestisjárásos évtizedeiben jobbágyfalvainkat részben lakatlanul állónak s a paraszttelkek több-kevesebb hányadát gazdátlannak találjuk, akkor magától adódik, hogy a pusztásodás okaiban részt kell juttatnunk az említett pusztító járványoknak is. Megfigyelhetjük például, hogy a XV. század első felében csak öt pestises év fordul elő s ezekben az évtizedekben csak 10—30, egyetlen esetben 35% az üres, lakatlan telkek aránya, míg a század második felében, amikor 16 a pestises évek száma s ezek közül háromban különösen pusztító erejű volt a vész, a lakatlan paraszttelkek száma általában az 50—60% körül mozog, alig egy-két helységben esve e súlyos arány alá. Bár azok a források, melyekből a lakatlan telkekről szóló adatainkat merítettük, egyetlen esetben sem említik meg, hogy az elhagyottan ós pusztán álló telek sokszor 1 Óváry L. : A Magyar Tud. Akadémia történelmi bizottságának oklevélmásolatai (Budapest 1890) I. 51. 1. 2 Zichy-oklt. IV. 217. 1. ; Fejér, IX/5. 481. 1. Az utóbbi helyen hibásan az 1380. év szerepel. 3 Házi i. m. 1/2. 33. 1. 4 Zichy-oklt. XII. 249. 1. 5 Salamon F. : Buda-Pest története II. (Budapest 1885) 384. 1. 6 Bonfini, IV/6. 449.1.; Quellen zur Geschichte der Stadt Brassó. IV. Chroniken u. Tagebücherl. (Brassó 1903) 4, 12, 52, 75, 99, 155. 1. 7 Heltai : Magvar krónika (Győr 1789) II. 363.1. Idézi Magyar y-Kossa i. m. III. 113. 1. 8 Quellen zur Geschichte der Stadt Brassó IV/1. 4, 12, 75, 99, 155. 1.