Századok – 1938

Történelmi irodalom - Semkovicz; W. ld. Historja Sląska 365

364 TÖRTÉNETI IRODALOM 3(365 és Anonymusról adott tömör jellemzése pompás latin fordítását olvashatjuk.1 Az ilyen természetű s rendeltetésű munkánál különösen nagy fontosságú név- és tárgymutató Fludorovits Jolán igen alapos és lelkiismeretes munkája. Megnyugvással és büszkeséggel tekinthetünk erre a szép kötetre, amelyet a fentiekben mutattunk be olvasóinknak. Gondos szeretet, hosszú évek, sőt évtizedek fáradságos, odaadó munkásságának gyümölcse az, amely mindenütt csak elismerést és megbecsülést fog szerezni a magyar tudományosságnak. Hálás köszönet érte mindazoknak, akik létrejövésében közremunkálkodtak. Holub József (Pécs). Historja Slaska od najdawniejszych czasów do roku 1400. (Szilézia története a legrégibb időkből 1400-ig.) I. és III. k. Szerk. St. Kutrzeba, ül. W. Semkovicz. Krakow 1933 - 1936. 8'J 953 1., 4 térkép ; X, 886 1., 163 t. és 3 térkép. A hatalmas lengyel történetirodalom egyik legmodernebb szintézise ez a lengyel-sziléziai szejm támogatásával s a lengyel tudományos akadémia szerkesztésében megjelenő háromkötetes mű, Szilézia történetéről. Benne a legkiválóbb lengyel tudósok akarják érvényre juttatni nemzetközi viszonylatban is a lengyel tudományos álláspontot. A németek ugyanis számtalan könyvben és kisebb tanulmányban foglalkoztak Szilézia történetével, és eredményeik nem mindig fedik a lengyel tudományos megállapításokat. Az előttünk fekvő műnek azért is nagy a jelentősége, mert a középkorra nagyobb összefoglaló modern lengyel történetet nem igen találunk ;2 a szerzők tehát, jóllehet a középkori Lengyelországnak csak egy tartományáról van szó, beledolgozták ide a hatalmas lengyel gazdaság- és társadalomtörténeti részletkutatások majdnem minden eredményét, úgyhogy aki ezt a munkát elolvassa, nagyjából tisztában lesz nemcsak Szilézia, hanem egész Lengyelország középkori fejlődésével és társadalmi 1 Épp ezért sajnálattal láttuk, hogy az általa készített fordításon több helyen utólag változtatások történtek, s ennek révén nemcsak szépséghibák, hanem súlyos és bosszantó hibák kerültek bele a szövegbe. Nagyon bántó, mert értelmetlen pl. az Anonymushoz írt jegyzetekben sűrűn olvasható momentum kifejezés, amelyet Pais Dezső olyan jelentésben használ, aminek semmi alapja sincs sem a klasszikus, sem a későkori latinságban. Nem lehet Mészáros fordítása pl. az vheg szó magyarázata a 148. lapon, s a jobbágy szó magyarázatának következő fordítása sem (428. 1.) : „Iobagiones appellabantur illustri procuratores dominorum." — Kézai Gestájának apparatus criticusában gyakran találkozunk a chronicon szó többesszámával ckronici alakban, sőt egy esetben a chronicae alakban (156. 1.), míg a magyarázó jegyzetekben s a kötetben másutt a helyes chronica alakot olvassuk (pl. 167. és 178. 1.). 2 A Grodecki, Zachorowski és Dqbrowski által írt „Dzieje Polski áredniowiecznej" (Krakow 1926) kis terjedelménél fogva inkább csak a politikai történetre tér ki.