Századok – 1938
Történelmi irodalom - Mitteis; H.: Lehnrecht und Staatsgewalt. Ism.: Váczy Péter 356
356 TÖRTÉNETI IRODALOM 3(356 nak kellett jönnie, hogy Franciaország és az egész Európa megértse a régi Bourbon-politika igazságát : ,,a nyugalom, a biztonság és a civilizáció összeegyeztethetetlenek egy nagy, egységes Németország létével". A versaillesi béke megkötésekor már ez a „felismerés" vezette a hatalmakat, de ahelyett, hogy szétrombolták volna az egységét, csak még jobban megerősítették azt ügyetlen politikájukkal. Sajnálatos, hogy B., különösen a legújabb kor történetében, nem mindig tudja megőrizni tárgyilagosságát és németgyűlöletében odáig megy, hogy a németségnek még az egységhez való jogát sem ismeri el. De a francia külpolitika ezer évét biztosan és széles látókörrel rajzolja meg. Munkája, melyben a mai francia nemzedék nagy része a történetírás csúcspontját látja, hű kifejezője a világháború utáni kor ú. n. jobboldali francia történetszemléletének. Benda Kálmán. Mitteis, H. : Lehnrecht und Staatsgewalt. Weimar, 1933. H. Böhlaus Nachf. 8° XVI, 714 1. Az utóbbi években a hűbériség kérdésével több jelentős tanulmány foglalkozott, így többek közt H. Voltelini,1 P. Petőt,2 A. Dopscli3 és 0. Hintze4 szép cikke. Mindezek a tanulmányok azonban a hűbériségnek csupán egy-egy kérdését boncolgatták, vagy a hűbériséget kizárólag bizonyos szempontból nézték. Hosszú idő óta M. vaskos könyve az első kísérlet e kérdés újszerű és teljes feldolgozására. Nagy hiányt pótol az irodalomban és már emiatt is nélkülözhetetlen segédkönyv történetíró és laikus számára egyaránt. M. annak a német jogtörténeti iskolának — sajnos — egyre ritkuló tagjai közé tartozik, melynek élén valamikor H. Brunner állott és mely oly szerencsésen olvasztotta egybe a történetíró és a jogász munkáját. Egyéni látásmódja, nagy iskolázottsága és anyagismerete, mindenekelőtt azonban a felvetett problémák biztos jogi fogalmazása művét magasan az átlagos összefoglaló és rendszerező művek fölé emelik. Különösen dicséretreméltó, hogy nem maradt, mint legtöbb német elődje, a középkori Németország határai között, hanem a francia, normann, olasz és angol hűbériséget is épp oly elmélyedéssel tárgyalja, sőt rövid áttekintést ad a keleteurópai és ú. n. koloniális hűbériség kérdéséről is. Még ma is általános az a felfogás, hogy a hűbériség mindig és mindenhol a központi hatalom sírját ásta meg és az állami szervezetet anarchiába döntötte. M. a legnagyobb határozottsággal hadat üzen ennek a meggyökeresedett nézetnek és igen 1 Prekarie und Benefizium. Vjschr. f. Sozial- u. Wirtschaftsgesch. XVI (1922). 2 L' hommage servile. Rev. historique du droit français et étranger 1927. 3 Die leudes und das Lehnswesen. Verfassungs- u. Wirtschaftsgesch. des Mittelalters. 1928. 4 Wesen und Verbreitung des Feudalismus. Sitzungsberichte der Preuss. Akad. Berlin. Phil.-Hist. Kl. XX. 1929.
