Századok – 1938

Értekezések - IVÁNKA ENDRE: Két magyarországi plébániai könyvtár a XV. században - 320

KÉT XV. SZ.-I PLÉBÁNIAI KÖNYVTÁR 329 plébániai könyvtárral sem, mely egy másik művelődési gócpont, egy egyetem, egy nagy kolostor, egy székesegyházi könyvtár közelében létesült és legtöbbnyire nem tartalmaz többet, mint 10—15 liturgikus könyvet, egy-két erkölcstani és egyházjogi kézikönyvet, egypár prédikációs-gyüjteményt és ezenfelül még a história scholasticát és a Legenda aureát. Olyan helyen kell az analógiát keresnünk, ahol hasonló körülmények között állt fenn egy plébániai könyvtár mint egy középnagyságú város egyetlen művelődési gócpontja, bizonyos távolságban a legközelebbi egyetemi várostól. Ilyen volt például a brünni Sz. Jakab-plébánia könyvtára. És el kell ismernünk, hogy a nagyszebeni plébániai könyvtár, mely 1442-ben már 139 kötettel rendelkezik, szépen meg­állja a helyét a brünni plébániai könyvtár mellett, mely a XV. század második felében, amikor könyvállományába már az oslavan-i kolostor könyvtára és az első morva huma­nista, Johannes Thabrarr könyvtára is beleolvadt, 140—150 kötetből áll.1 Ami a selmeci plébániai könyvtárt illeti, egyrészt nem tudjuk, vájjon az itt ismertetett könyvjegyzék az egész plébániai könyvtárt felöleli-e, vagy annak csak azt a részét, mely a plébános személyes használatára van fenntartva, — másrészt az a körülmény, hogy az ottani könyvek legnagyobb része nyomtatott munkákból áll, arra enged következtetni, hogy a könyvgyűjtés ebben a plébániában csak később indult meg. A könyvek tartalmát illetőleg meg kell állapítanunk, hogy azok semmiképen sem „elavult" könyvek, hanem — ha egyes esetekben régiek is — teljesen megfelelnek annak, amit ebben az időben máshol is olvastak és gyűjtöttek. A brünni plébániai könyvtárban például szintén megtaláljuk Johannes Chrysostomus Sz. Máté evangéliumáról írt homi­liáit (Nagyszeben, D 88) a Sermones Bertrandi-t (D 75), a Con­cordancia Evangelistar um Zachariae Chrisopolitae-t (C 6), a Mamotrectust (I) 3), a Postilla super librum sapientiae-t, Ro­bert Holcot művét (D 139), Haymo Apocalypsis-kommentárját (D 106 és 123), Durandus Racionálé-ját (D 53, Selmec 3). Azok között a könyvek között, melyeket Johannes Rainung, I. Miksa császár udvari tanácsosa, 1493-ban az általa alapított bursá-nak ajándékozott, a „Sermones" címszó alatt találjuk a következő könyveket :2 Sermones Joannis Nider (v. ö. 1 A könyvtár katalógusát és történetét J. Drimal, a Johannes. Thabrarr-ról szóló monográfia szerzője, rövidesen beható módon fogja ismertetni. 2 Gottlieb, I. 501, 9—20.

Next

/
Thumbnails
Contents