Századok – 1938
Értekezések - FÜGEDI ERICH: Nyitra megye betelepülése. (Térképpel) - 273
310 FÜGEDI EBICH Jellemzők ennek a völgynek a nevei is a nemzetségre, amely elmagyarosodott szláv volt. Az egyes falvak a következők : Dovorány. Középkori nevén, Davar, fordul elő 1285-ben mint a Cabajiak birtoka. (Zerdahelyi- It. nr. 49.) Hrabor. 1291-ben fordul elő először, a Benedictus de Hrabor névben. 1335-ben a ludányi apát; részére felbecsülik. Neve szláv személynév, de a magyar helynévadás szabálya szerint alakult. (Chrabry = bátor.) Ludány. 1253-ban fordul elő először, amikor a nemzetség tagjai egymás közt adnak-vesznek egy curiat. (ÁUO. VII. 358. 1.) Ürminc. 1291-ben fordul elő, mint a Cabajiak birtoka. (Ta. 1291.) Az Inovec-hegység déli lejtőjének megszállása a Radosnya-patak völgyéből és Ludány felől a Nyitrába ömlő kis patakok völgyén át történt. Ez a folyamat még a XII. században játszódhatott le. (Ez a tény is ellenmond annak, hogy a banai várispánság székhelyét az itteni Bajnában keressük.1 Az ott feltárt vár talán inkább szláv földvár, amit az itteni helynevek is bizonyítanak olyan értelemben, hogy erősebb szláv településnek kellett lennie.) Ezek itt kialakult telepek, melyek erős szláv települést találhattak. Ezt bizonyítják a helynevek. A XIII. században keletkezett falvak : Belesz és Lipovnok. A Berencs-nemzetség Lipovnok ágának voltak falvai. Ez a nemzetség a XII. század végén származhatott el eredeti helyéről, a Surányi-sziget mellett fekvő Berencsről, s alapította meg új falvait, ugyanakkor, amikor a nemzetség más tagjai a Koros melletti vidéket is megszállták. Először 1329-ben szerepel Lipovnok, amikor is a Korossyak birtoka. (Bossányi-cs. It. A. nr. 50.) Talán ehhez a nemzetséghez tartoznak a Szeptenciek is, kik ugyancsak a Radosnya-patak mentén telepedtek meg és elég szoros birtokjogi kapcsolatban voltak a Berencs-nemmel. Kakasfalva. 1269-ben mint „terra Kokos" szerepel. Nyitrai várföld volt, melyet a király eladományozott. (ÁUO. VIII. 128. 1., Szp. 1638., és Ta. 1277.) Sárfő. 1185-ben mint „predium Sárfő" tűnik fel. A király akkor megengedi, hogy Sanad felesége fiának Stoyslonak akarata szerint a zobori monostornak hagyja a birtokot. (F. IX/2. 201. 1.) A XIV. században Szentpál néven szerepel mint a zobori konvent birtoka. (O. L. Tagányi-hagyaték.) Vezekény. 1359-ben tűnik fel egy osztozás alkalmával (Dl. 4899.). A Radosnya és mellékpatakjai által határolt terület települése a XIII. század elején befejeződött, Nincsenek nagybirtokok a vidéken, bár a később kialakuló tapolcsányi uradalom néhány falut szerez, de ez nem lényeges és nem is 1 Lukinich Imre : A Podmanini Podmaniczky-család oklevéltára, I. k. XI. 1.