Századok – 1938

Értekezések - FÜGEDI ERICH: Nyitra megye betelepülése. (Térképpel) - 273

NYITRA MEGYE BETELEPÜLÉSE 283 a környékbeli falvakban, így Botfalun (ma Bzinc)1

és Zsolnafalun,2

bár különben az erős szláv telepek közt hamar elveszítették nemzetiségüket. Talán a gyepű őreihez tartoztak azok a besenyők is, kiknek faluját (a későbbi Pecsenyédet) 121ö-ban említik „villa Bissenorum" néven mint Kosztolánv szomszédját.3 A Vág völgyének zárát a magyar település valószínűleg a XI. század elején vagy közepén felbontotta. A morvái út őrzését pedig a XII. század végén, vagy még előbb átvette Holies vára. A gyepüelvén ekkor alakult ki Vágújhely, amelynek neve még a XIII. század közepén is „regia villa" volt, mikor néhány más teleppel a pannonhalmi monostor birtokába került. A másik, már sokkal halványabb gyepű4

a Tótkapu volt, a mai Ugróétól délnyugatra. Ennek a gyepünek emléke a „Kolos" helynéven kívül az 1352. évi határjárásban előforduló „Kőkapu".5

A gyepüőrzőkről semmit sem tudunk. Talán kapcsolatban voltak a gyepű mögötti Kovárc faluban letelepült kabarokkal. Ez a gyepíi amúgy is hamar megszűnt, valószínűleg Szent László uralmának kezdetén.6

Teimészetesen egyik gyepű sem jelentett országhatárt.7 A két folyó közti területen semmiféle védelmi vonalra nem volt szükség, mert ezt a vidéket hatalmas erdők borították. A későbbi vármegye területét a X. század elején a „Garam völgyén át, nyugat felé húzódó s a Trencsén-nyitrai szláv lakosságot hódoltató Léi törzs" foglalta el és szállta meg. Ez a megszállás azonban csak a Csallóközre és a Zsitva völgyére terjedhetett. A Csallóközt a Zoard nem, a Zsitva völgyét pedig a Szemere nem foglalta le magának.8 A Komárom és Nyitra megye határát alkotó mocsarak felett már ekkor azok a törzsek, illetőleg törzsi töredékek szállottak 1 Ethey : Krónika, 168. 1. ; Nyitramegyei Szemle 1885, 26. szám. 2 Ethey : Krónika, 169. 1. 3 ÁUO. XI. 135. 1., Szp. 307., Dl. 82. 4 Ethey Gy. szerint a Zobor-hegy alján is volt gyepű (Ethey : Zoborvidék, 8—10. 1. és Ethey : Szalakuz község története [kézirat]), azonban ezen a vidéken sohasem volt szükség gyepüre. 5 Karácsonyi J. : Halavány vonások hazánk Szent Istvánkorabeli határairól. Századok 1901, 1047. 1. 6 Erre mutat, hogy Szent László már gyepiin túl fekvő birtokokat adományozott a nyitrai püspökségnek. Ő alapította a kolosi apátságot is. (PRT. XII/B. 177. 1.) 7 V. ö. Kring M. Szent István Emlékkönyv, II. k. 473—486.1. 8 Hóman B. : A magyarok honfoglalása és elhelyezkedése (A magyar nyelvtudomány kézikönyve, I. 7.) 51. 1.