Századok – 1938
Értekezések - FÜGEDI ERICH: Nyitra megye betelepülése. (Térképpel) - 273
276 FÜGEDI EBICH is. Már Pribina idejében a nyitrai várban épült templomról, majd nemsokára püspökről hallunk. A püspökség jogi állása természetesen magán viseli a kis állam politikai helyzetének bélyegét : német érsekség alá tartozik. Nem tud változtatni ezen a nagy politikai tehetséggel rendelkező Szvatopluk sem, viszont a német apostolok munkája szinte nyomtalan a nép életében. Szvatopluk uralmának végén indid meg az Európát rettegtető népvándorlás utolsó fejezete. A németek szövetségében először lépik át a magyar seregek a későbbi Magyarország határát. Szvatopluk halála után pedig országa is hamarosan a magyarok kezére kerül. Az önálló szláv fejedelemség megbukott. A magyarság betelepedése azután századokra biztosítja a békés együttélést. A szláv nép ekkor már kevert lehetett. Felszívta az itt talált germán elemeket, amit a történeti szempontból oly fontos folyónevek1 bizonyítanak. Nagyobb mértékű lehetett az avar befolyás is,2 bár erről biztos tudomásunk nincs. A szláv nép a fejedelemség bukása előtt főleg a hegyvidéken, illetőleg a hegyvidék és a síkság határán telepedett meg. A síkságon csak kisebb szigetek csoportosulnak, kivéve a Vág völgyét, ahol a lakosság sűrűbb és birtokába veszi a síkságot is.3 A helynevek a Kiskárpátok lábánál, a Dejte— Csejte-vonalon szinte kivétel nélkül szláv eredetűek,4 de szláv helynevek vannak a völgyben is. Galgócig sűrűn,5 onnan ritkábban csatlakoznak a Vág mindkét partján elterülő szláv csoporthoz, mely nagyjából Mocsonok—Galánta— Tornóc közt fekszik. Ennek a szigetnek tagjai Jattó, Pőstyén, Strázsó, a Sellye melletti Stara és Nova Villa és talán Himelán. Az Inovec-hegység déli lejtőjén is szláv falvak húzódnak meg Szerbőctől Tapolcsányig. A Tribecs-hegység két oldalán is szlávokat találunk. Ennek a településnek déli végén fekszik 1 A Nyitra, Morva, Garam és Vág neveire lásd Melich i. m. 334. s köv. 1. 2 Az avar kérdés tisztázása még az archeológiára vár. Új eredményeket hozott ezen a téren J. Eisner : Slovensko v pravëku (Bratislava 1933) c. művében, de nem a mi vidékünkre, hanem Pozsony megye nyugati részére, itt is főleg Dévény környékére. 3 A folyók gyorsak és hirtelen áradásaikkal nagy károkat okoznak. Ezenkívül a folyóvölgyekben kevesebb volt az erdő, és így nem is nyújtott védelmet a lakosságnak. Hasonló volt a szláv település Turócban is. 4 Dejte, Vittenc, Lancsár, Lopassó, Kocsin, Verbó, Osztró, Ocskó, Leszéte, Császtkóc és két bizonytalan : Sterusz, Sipkó. Egyetlen magyar : Csejte. 5 Pobedin, őrvistye (eredetüeg Őr-Revistye, ld. Sm. 76. 1.). Krakován, Pöstyén, Rakovic, Vogyerád, Drahóc, Kosztolány, Medenc.