Századok – 1938

Szemle - Hofer; Johannes: Johannes von Capestrano. Ism.: Barta István 250

250 SZEMLE talan. Nagy Lajos egyéniségében már nem egy olyan vonást találunk, amely a kor humanistáira jellemző. Itália magához vonzotta Nagy Lajos katonáit, de még inkább kancelláriájának tudós papjait. Igen tanulságosak erre a hatásra vonatkozólag Kardos stílusvizs­gálatai. Főleg a velencei kapcsolatok jelentősek, hiszen a köztársa­sággal volt ieginkább dolga a magyar politikának. A tanulmány rámutat arra is, kiknek a követjárása közvetítette a hatást, így főleg Benintendi de Rávágni szerepét emeli ki. Szépen mutatkozik a velencei korai humanizmus hatása a magyar udvarral összeköttetésben lévő történetíróknál, főleg a kancellária tagjainál, Kükiilleinél és a minoritánál. Egyházi köröket is megérint az új levegő, különösen a pécsi egyetemmel kapcsolatban állókat. Ide bolognai összeköttetés révén jut el a humanizmus. Mária királyné uralkodása alatt gyakoribb lesz a Velencével való érintkezés. A fiatal királynő buzdítja Lorenzo de Monacist Kis Károlyról szóló igazi humanista eposza megírására. Az ő művében lesz először egy magyar uralkodó idealizált humanista mecénássá, ő rajzolja meg az első humanista képet Magyarországról. Lorenzo de Monacis közvetítette az anyagot a század egyik legnagyobb jelentőségű humanistája, Giovanni da Ravenna munkája számára. Az ő tanítványa már Vergerio, aki megteremti az első humanista coetust Magyarországon. K. végső megállapítása tehát az, hogy a magyar humanizmus megteremtése a kancelláriai érintkezésnek ós a pécsi egyetemnek a műve. Ezt mindvégig érdekes és új módszerrel igazolja s ezzel rámutat a történelmi és irodalomtörténeti kutatás egymásrautalt­ságára. Wae/,ülik Margit. Hofer, Johannes : Johannes von Capestrano. Ein Leben im Kampf um die Reform der Kirche. Innsbruck—Wien—München, 1936. Tyrolia. 8° 696 1. Amikor 1461-ben a ferences rend először tett lépéseket ,,a rend koronája és dicsősége", Kapisztrán János szenttéavatása érdekében, Carvajal bíboros azzal indokolta meg ellenszegülését, hogy a jelölt jellemének három nagy hibája volt : a vakmerőség, az indulatosság és a hírvágy. Ha Carvajal jellemzésé­hez hozzávesszük még a nagy franciskánus többi tulajdonságát, az aszkézist, a fanatizmust és a forradalmiságig menő reformvágyat, olyan markáns szerzetes-alakot kapunk, amilyen más században csak kevés, de a XV.-ben, Marchiai Jakab, Nicolaus Cusanus és Savonarola századában nagyon sok felbukkan a történelem szín­padán. Valóban a XV. sz. gyermeke Kapisztrán János, nagy hibáival és nagy erényeivel együtt : az a belső tűz, amely végigkergeti egész Európán, amely rombolásra és alkotásra készteti élete utolsó percéig, a század nyugtalansága, a nagy változások küszöbén álló kor ösz­tönös útkeresése, amely tudat alatt ott lappang kora minden nagy személyiségének tetteiben. H. nagy életrajza, mint már a címe is sejtteti, ebbe a háttérbe állítja be a nagy reformátort. A tudós osztrák szerzetesíró tolla nyomán olyan élet bontakozik ki az olvasó előtt, amely minden tekintetben méltó századához. Kapisztrán életének az a fejezete, amelyet a magyar közönség ismer, csak zárószakasza egy végtelenül gazdag és változatos pályafutásnak. Ennek a pályának már a kezdete is nagy elődök és nálánál is nagyobbat alkotó utódok elindulására emlékeztet : Kapisztrán szépen induló világi pályának fordít hátat, hogy kövesse az isteni hívást és belép a ferences rendbe. A rend kebelében tetőpontján van a harc a két árnyalat, az enyhébb konven­tuális és a szigorúbb obszerváns ág között : a fiatal, tettvágytól buzgó szerzetes a szigorúbb irány híve, majd rövidesen vezére lesz.

Next

/
Thumbnails
Contents