Századok – 1938
Értekezések - SZABÓ ISTVÁN: Hanyatló jobbágyság a középkor végén 10
24 SZABÓ ISTVÁN. keletre ékszerűen szélesedő területen, mely Csehországon kívül Sziléziát és Lengyelországot foglalja magában, a fekete halál egyáltalában nem jelent meg.1 Ezt a pestismentes sávot az újabb eredmények nem igazolják.2 Magyarország különben is kívül esik azon s tudjuk is valóban, hogy a dögvész hazánkban is nagymértékben dúlt. A párizsi orvosi karnak 1348 őszén a király utasítására készített véleménye Magyarországot is azon országok között említi, melyeken a járvány nyugatra vonult.3 Ez amellett látszik szólni, hogy a járvány az országot nemcsak az olasz Alpok, hanem talán még előbb Macedónia felől is elérte.4 A vész még a következő évben is grasszált Magyarországon. Velence 1349. április 4-én még mindig nem meri követeit Lajos királyhoz elküldeni, mert azt mondják, hogy a „halandóság", melyen ők már átestek, nálunk még mindig dühöng.5 Lajos király ugyan június 4-én Pozsonyból azt feleli, hogy a vész az országban felhagyott,6 a velencei tanács azonban október 10-én mégis tetszésükre bízza a követeknek, hogy elindulnak-e Magyarországba, „cum 1 Hoeniger i. m. 27, 31—38. 1. „Nach Böhmen, Schlesien und Polen hat lediglich die spätere Geschichtsschreibung die Pest eingeschleppt." „Kraft jenes Zuges, der sich durch Kiirnthen, Steiermark und Oesterreich nach Mähren wendete, schcint an den Beskiden und Sudeten gebrochen." U. o. 31, 38. 1. Magáévá teszi Lechner i. m. 32—33. 1. 2 Ld. Fentebb Gasquet és Kowalewsky megállapítását Csehországra és Lengyelországra. V. ö. Miskolczy i. h. 221. 1. 3 Az érdekes jelentésnek különféle példányok után több eltérő kiadása forog kézen. Először Muratori adta ki (az új Muratori-sorozatban : tomo XI. parte V. p. 237.). A szóbanforgó rész : ,,E questo fece par tutta Arabia e parte d'India e di Greta, le valli e le pianure di Macedonia TJngaria Albania e Cicilia" . . . A Hoeniger által németországi XIV. századi másolat alapján közölt (i. m. 149—156. 1.) s a Rébouis által a párizsi Bibliothèque Nationale egyik kéziratából közreadott (i. m. 70—93. 1.) latin szövegből ez a rész hiányzik, így fenntartással kell élnünk az olasz szöveggel szemben. 4 Ha helytáll Lechnernek az a következtetése, hogy Ausztriába a járvány Magyarországból terjedt át (i. m. 25., 31. 1.), akkor azt is fel kell tennünk, hogy Magyarországot a Balkán, esetleg a dalmát vidék felől érte a fertőzés. (Lechner következtetése egyébként csak Alsó-Ausztriára lenne elfogadható, mert a járvány útja Velence ós a Po völgye felől az osztrák Alpokba világosan felismerhető.) 5 „casus mortalitatis, que esse dicitur in partibus Ungarie, per quem cives nostri timerent venire ad illas partes, quia de anno preterito substinuerunt casum similem mortalitatis" . . . Magyar dipl. emlékek az Anjou-korból II. (Budapest 1875) 346. 1. 6 „nunc in regno nostro . . . cessavit." (U. o. 346. 1.) A halál egy-egy helyen 4—6 hónapig tartott. (Lechner i. m. 51—53. 1.)
