Századok – 1938

Történelmi irodalom - Eckhart Ferenc: A jog- és államtudományi kar története 1667–1935. Ism.: Párdányi Miklós 238

240 TÖRTÉNETI IRODALOM jegyzést magához vett és a jelek szerint bosszúból megsemmisített, így a világi tanárok névsorát is csak véletlenül fennmaradt iratból lehetett megállapítani, a jezsuita egyházjogászoknak nagyrészt még a nevük sem ismeretes, hacsak tudományos működésük nem tartotta fenn emléküket. A rend azonban ezt az állást nem tekintette tagjai számára élethivatásnak, esetrőlesetre más nyerte el ideiglenes megbízásként, sokszor közvetlenül teljesen eltérő tárgyak tanítása előtt vagy után. Érthető így, hogy a nagyszombati egyetem egyházjogászai nem tartoztak szakjuk kiválóságai közé és akik közülük tudományos egyéniségükkel kiemelkedtek, azok is inkább más szakok, nem egyszer éppen a hazai jog terén alkottak kiválót, mint éppen legkimagaslóbb képviselőjük : Szegedi János. 1760-ban a központi kormányzat, amely már Bécsben új alapokra fektette a jogi oktatást, a király alapítványi főfeliigyeleti jogcímén a hazai jogélet belső szükségleteiből kinőtt eddigi iránnyal szemben a nagyszombati egyetemet illetőleg is a hivatalnokképzés szempontjait érvényesítette és ezzel kapcsolatban a természetjognak, tehát annak a tudományágnak a művelését, amelyen a felvilágosodott abszolutizmus elvi megalapozása nyugodott. Az esztergomi káptalan jóakaratú, de kevésbbé intenzív felügyelete helyett most már a kari igazgató felelős a kar rendjéért ; kötelezővé teszik a természetjog tanítását, amit a római jog professzorára bíznak. De a még uralkodó szigorúan egyházi felfogás nem kedvez az új tudományág szellemének, a hallgatóság érdeklődésének teljes hiánya bizonyítja ezt ; s a régi szellem eltűnése sem annyira elméleti meggyőződésben, mint inkább a század közepe óta fokozódó fegyelmezetlenségben mutatkozik. Az első reform alig változtatott a kar képén s nem elégítette ki a kormányférfiakat. E. ezzel kapcsolatban részletesen ismerteti a felvetődött terveket, főleg a tantárgyak kijelölését illetőleg. A természetjog és a mintegy gyakorlati következményeit összefoglaló politialis-cameralis tudományok — a mai államtudományok : közgazdaságtan, pénzügytan, közigazgatástan ősei — az okvetlen meghonosítandó tárgyak közé soroltattak. A régebbiek közül az egyházjogot ki akarták venni a jezsuita rend kezéből. Ennek lehetővé tételére a bécsi egyetem neves egyházjogi professzora, Riegger mellett — aki az állam jogait hirdette az egyház felett — céltudatosan neveltettek egy tehetséges magyar fiatalembert, Lakics Györgyöt, hogy majd a jezsuiták helyébe léphessen. A nagy átalakulás az 1769/70. tanévben ment végbe Lakics kinevezésével és a két új tanszék felállításával. Egy évvel később a kari alapítvány kezelése a helytartótanács kezébe ment át. Ezt követte az 1775. évi újabb szabályozás, amely a kar egész szervezetét a bécsi mintájára törekedett átalakítani, majd 1777-ben a Ratio Educationis és az egyetem áthelyezése Budára. Ettől kezdve a hazai jognak már csak egy tanszéke van, viszont külön tanszéket kap a statisztika. Az így kialakult hat tanszék : római, egyházi, hazai jogi, továbbá természetjogi,