Századok – 1938

Történelmi irodalom - Schnell; Karl Hugo Maria: Der baierische Barock. Ism.: Vanyó Tihamér 234

235 TÖRTÉNETI IRODALOM Paris, 1932), akinek munkáját szerzőnk szintén nem idézi, amiatt kénytelen panaszkodni, hogy a művészettörténet a barokkot csak nagyon külsőségesen, formailag és pusztán technikai eljárással elemzi, míg a benne megtestesülő vallásos gondolatra nem terjed ki a figyelme. Ök ebben az irányban úttörő tevékenységet fejtettek ki, de a barokk szellem művészi megnyilatkozásainak a nagy zsinat eszméivel való szoros egybekapcsolása, sőt belőlük való eredeztetése, bár az előbbieknél szűkebb területre korlátozva, mégis csak szerzőnk elvitathatatlanul nagy érdeme. A trienti zsinatnak a művészetet érintő intézkedései közt legfontosabb volt magának a művészetnek védelme. Ε téren a keleti képrombolók elleni régebbi zsinati rendelkezések mutatták az egyházi hagyomány sokszázados útját, s a Tridentinum hivatkozott is rájuk. Foglalkozott a zsinat az egyházmüvészetnek elvilágiasodásával is, és szigorúan elrendelte, hogy a templomi képeknek semmi olyat nem szabad tartalmazniok, ami a hely és tanítás szentségével ellentétben áll. A nagy barokk építőkedvnek is lökést adott a Tridentinum az által, hogy a püspököknek kötelességévé tette a templomok felülvizsgálását, a szükséges javítások szorgalmazását és a hívők szükségletét szolgáló új szentegyházak felépítését. Ezenkívül a püspököket az összes kórházak, szegényházak és egyéb alapítványok felügyelőivé tette. De a zsinat nemcsak az építtetőkre hatott, hanem a művészekre is. A katolikus hittartalomnak mindama részei, amelyeket az egyház a hitszakadással szemben különösen hangsúlyozott, a jelképek és idézetek, amelyeket a Szentírásból felhasznált, a zsinathoz kapcsolódó későbbi pápai rendelkezések (így még kétszáz év multával is XIV. Benedeké), az őket magyarázó hittudósok és ikonográfusok művei, az ú j onnan létesült művészeti akadémiák és a megújhodott katolicizmus eleven hitéletébe kapcsolódó művészek egyéni lelkiélete : egytől egyig jelentkeznek a barokk művészetben és az új szellemnek megfelelően alakítják az alkotók tevékenységét. Ε szellemi forrásokhoz, ösztönző és alakító tényezőkhöz hozzájárultak a kedvező földrajzi viszonyok, amelyek a vallásilag és népileg egységes, lezárt életterületű, a középeurópai vízválasztó vidékének, Európa szívének egységes államiságú Bajorországát a régi, fontos köln-regensburg-bécsi útvonal urát nemcsak ezeken a területeken tették művészeinek százai által a barokk szellem és művészet nagy középpontjává és kisugárzójává, hanem a több mint 600 mestert számláló Wessobrunniak és mások műremekei által hatása Athéntől Horvát-, Magyar- és Lengyelországon át Szentpétervárig, másrészt Észak-Németországon s Dánián keresztül Versailles-ig és Spanyolországig ért el. A közel két évszázadot átölelő bajor barokknak szükségszerű történelmi alapja volt az a példás együttműködés, amely a Wittelsbachok és a papság között fennállt. A hitszakadás idején Bajorországban is romlottak voltak az egyházi viszonyok, de az uralkodók hamar felismerték a Tridentinum orvosságát és 1564-től kezdődően nagy eréllyel és sikerrel szorgalmazták végrehajtását,