Századok – 1938

Értekezések - UNGÁR LÁSZLÓ: A hazai céhrendszer bomlásáról 167

180 UNGÁR LÁSZLÓ a hatóság magyar honos munkások alkalmazására hívta fel.1 A munkások gyors intézkedést kívántak, május végén küldöttségük jelent meg az iparügyi miniszter előtt, s előadta, hogy ha nem történik gyors és eredményes intézkedés, rendzavarásra is készek.2 Nemcsak az idegen munkások foglalkoztatása, hanem a munkáselbocsátások ellen is tiltakoztak. A budai gőzhajózási igazgatóság a beállott pangás és pénzszűke miatt munkásainak felét (mintegy 800 embert) elbocsátotta. A munkában maradottak közösséget vállaltak elbocsátott társaikkal, mire az igazgatóság 47 embert kizárt.3 A belügyminiszter közbenjárt a társaságnál a kizárt munkások ügyében, s egyben figyelmeztette a munkásokat, hogy ha rendeleteit a gyár nem tartaná be, a hatósághoz forduljanak, „csoportozás, erőszakolás és kényszerítéstől" tartózkodjanak, mert ilyen esetben katonai erőt fog ellenük alkalmazni.4 A hajógyár igazgatóságát figyelmeztette, hogy a magyar munkásokat ne bocsássa el és az idegenek helyett magyarokat alkalmazzon.5 A munkásság másik követelése az általános béremelésre irányult. A kovács- és sütőlegények már május elején sztrájkba léptek, elhagyták műhelyeiket és erőszakkal eltávolították azokat, akik nem tartottak velük. De ezt a zavarkeltésre alkalmas mozgalmat közrendészeti és egyéb okokból a belügyminiszter nem tűrte. Utasítására a mesterek összehívták a legényeket, hogy panaszaikat meghallgassák, figyelmeztetve őket, hogy amit tesznek, törvénybe ütközik. Most még szép szóval sikerült a mozgalmat lecsendesíteni, a legények visszatértek a műhelyekbe, azonban az elégedetlenséget nem sikerült hosszú időre eltüntetni. A pesti kovácslegények július 8-án abbahagyták a munkát és műhelyrőlműhelyre járva erőszakkal kényszerítették a dolgozókat, hogy szüntessenek be minden munkát. Majd a vasúthoz, a gőzmalomhoz és a Lánchídhoz is elmentek és követelték a munka beszüntetését. A vezetőjük, Szalay Ignác Párisból 1847 júliusában visszaérkezett legény a szállón összegyűjtötte társait és az idegen munkások azonnali elbocsátását, valamint magasabb bért követelt.6

A Táncsics Mihály szer-1 Uo. Budai lt. Budai lajstromozatlan iratok 1848. 2 O. L., B. M. Beadványok 1848. 2318. sz. 3 Uo. 2810. sz. 4 Uo. 2984. sz. 5 Uo. 1147. sz. A hajógyárban 636 magyar és 262 idegen, főleg olasz és német munkás dolgozott. 6 O. L., K. K. M. ( = Közmunka és közlekedésügyi minisztérium.) Egyveleges iratok 1849. 12. sz. F. I. K. M. Iparosztály 1848. 1/33. Rottenbiller h. polgármester jelentése 1848. május 16-ról.