Századok – 1938

Értekezések - IVÁNKA ENDRE: Két magyarországi plébániai könyvtár a XV. században - 137

142 IVÁNKA ENDRE köszöni a fennmaradását, hogy erre a vidékre szállították el, amikor a törökök előtt menekültek, mint például a budai ferencesektől származó magyar kódexek. De még az így megmentett könyvanyag alapján sem lehet biztos képet alkotni a korszak könyvtárainak összetételéről, a bennük található könyvek számáról és arról, hogy milyen tudományágak milyen művekkel voltak képviselve. Ez csak úgy lehetséges, ha egy akkori könyvtárt teljes egészében tudunk áttekinteni — erre pedig a középkorból fennmaradt kódexek nem nyújtanak módot, hanem csak az egykori könyvtárjegyzékek, melyek a középkori könyvtárak teljes állományát, még hozzá a korban használatos csoportosításban, tárják a szemünk elé. Külföldön már régen felismerték a középkori könyvtárjegyzékeknek nagy művelődéstörténeti jelentőségét, és az első ilyen vonatkozású publikációk (J. Bekker: Catalogi bibliothecarum antiqui és Th. Gottlieb: Über mittelalterliche Bibliotheken) után indult el a német és az osztrák tudományos akadémiák két párhuzamos kötetsorozata : „Mittelalterliche Bibliothekskataloge Deutschlands und der Schweiz" (szerkesztője P. Lehmann) és „Mittelalterliche Bibliothekskataloge Österreichs" (szerkesztője Th. Gottlieb). A magyar középkori könyvtárakból is maradtak fenn ilyen könyvtárjegyzékek, de a legrégebbieket leszámítva, még nemigen használták fel őket nálunk művelődéstörténeti következtetésekre —- legfeljebb abból a szempontból, hogy a könyvtárak számbeli növekedéséből a műveltség haladására és elterjedésére következtettek. Ennek az oka főként az, hogy a művek azonosítása nem mondható éppen könnyű feladatnak. Mielőtt tudniillik a könyvtárjegyzékből művelődéstörténeti következtetéseket lehetne levonni, címről-címre meg kell állapítanunk, hogy tulaj donképen milyen könyvvel van dolgunk. Előbb tehát a könyveket azonosítanunk kell, azután térhetünk csak rá az így megállapított könyvanyagból következő művelődéstörténeti tanulságokra. II. Két középkori plébániai könyvtár anyagát óhajtjuk ismertetni, a nagyszebeni és a selmeci plébániáét. A nagyszebeni plébániai könyvtárra vonatkozólag abban az előnyös való, a városlődi karthauzi kolostorból pedig egyedül a 72. számú kódex. A tarkányi karthauzi kolostorból eddig egyetlenegy kódex sem ismeretes, noha tudomásunk van róla, hogy 1432-ben a tárkányi perjel Ausztriában könyveket vásárolt. (Gottlieb : Mittelalterliche Bibliothekskataloge Österreichs, I. 3, 31. 1.)