Századok – 1938
Értekezések - IVÁNKA ENDRE: Két magyarországi plébániai könyvtár a XV. században - 137
KÉT XV. SZ.-I PLÉBÁNIAI KÖNYVTÁR 139 rázatokból tanultak, melyeket a tanárok előadásai után feljegyeztek és a disputációkból, melyeket a tanár vezetése alatt tartottak és szintén feljegyeztek. Ha sok művelt ember szerezte volna meg magyar egyetemen a tanultságát, akkor a magyar középkori könyvtárakban gyakran fordulnának elő ennek vagy annak a pécsi vagy óbudai tanárnak quaestiói vagy a sententiákhoz, vagy a decretumhoz írt kommentárjai és a pécsi egyetemen tartott prédikációk nem lennének a magyarországi egyetemek tudományos működésének egyetlen emlékei. A tény pedig az, hogy az egykorú bécsi és prágai tanárok könyvei (Nicolaus de Dinkelsbühl,1 Hainrious de Hassia,2 Matthaeus de Cracovia,3 Hainricus de Yoita4 ) igen el vannak terjedve a középkori magyar könyvtárakban, magyarországi tanár könyve azonban nem fordul elő. Annál fontosabb az a körülmény, hogy, úgy látszik, a hazai egyetemek helyébe más közművelődési intézmények léptek és bizonyos fokig azt a hiányt pótolták, mely a hazai egyetemek rövid élettartama folytán beállt a hazai művelődési lehetőségekben. Mert a külföldi egyetemeken való iskoláztatás nagy szerepet játszott ugyan a magyar középkori szellemi életben, de mégsem tudta úgy áthatni az egész ország kulturális életét, mint ahogy ezt egy hosszú ideig fennálló, egységes szellemi mil j őt és tudományos hagyományt kiépítő hazai egyetem megtehette volna. Ezek az intézmények a hazánkban még európai viszonylatban is rendkívül magas színvonalon álló plébániai könyvtárak voltak. Nemcsak azért — amire legelőször gondolunk, ha a középkori plébániákról hallunk —, mert a középkorban a városi vagy falusi iskola legtöbbször a plébániához volt csatolva (ez a körülmény még nem tette volna számottevő kulturális tényezővé a plébániai könyvtárakat), hanem azért, mert ezen túlmenőleg is a plébániai könyvtárak a középkori 1 EK. (= Egyetemi Könyvtár) cod. lat. 65. (egy szepesolaszi plébános tulajdonából) f. 358—438., a nagyszebeni plébániai könyvtár 1442-es könyvtárj egy zéke 8. és 74. szám alatt. (Magyar Könyvszemle 1900, 141. 1.) 2 EK. cod. lat. 55. (a lechnici karthauzi kolostorból) f. 71. 3 EK. cod. lat. 55. f. 73—82. ; v. ö. Récsey : A kassai püspökségi könyvtár 8. 1., ahol az azonos incipit-tel jelzett tractatus a szerző nevével van ellátva (cod. 5., f. 59—78.). 4 A pozsonyi káptalan könyveinek összeírásában (1425-ből) 62. szám alatt (Új Magyar Múzeum 1856, I. 162. 1.). A lőcsei Szent György kápolna könyvtárában, mely a 24 szepességi plébános közös tulajdona volt, most a gyulafehérvári Batthyány-könyvtár 98. számú kódexe (Magyar Könyvszemle 1900, 361. 1.).
