Századok – 1938

Értekezések - SZABÓ ISTVÁN: Hanyatló jobbágyság a középkor végén 10

HANYATLÓ JOBBÁGYSÁG A KÖZÉPKOR VÉGÉN 13 falvakat s összeírják a telkek számát s ez a számbavétel annál pontosabb és alaposabb, minél kisebb — esetleg 2—3 teleknyi csak — a birtok. A jobbágytelek természetesen jóval csekélyebb értékű, ha a telek üres, elhagyott, hiszen a telek a munkáskéz nélkül parlagon heverő, gyümölcstelen, holt föld. Külön csoportba kerülnek tehát a lakott és külön csoportba az elhagyott telkek1 s amennyiben az oklevelek elvétve a lakott telken ülő jobbágyok neveit is felsorolják, ez esetben megörökítik — ha az emlékezet még tud róla — az elhagyott telek volt gazdájának, a telekről kihalt, elköltözött vagy elszökött jobbágynak a nevét is.2 Természetesen arról nem adnak számot, hogy a telek ez okok melyike következtében maradt üresen s hogy a jobbágy hova tűnt. Bár a kérdéses korból fennmaradt okleveles forrásokban többnyire csak a „lakott" és „elhagyott" telkek kettős csoportosításával találkozunk, még mindig igen szép számmal akadnak olyanok is, melyekben — miként az említett 1492. évi káptalani jelentésben is — a telkek következetesen ismétlődő három csoportban szerepelnek. A három csoport tehát, éppúgy mint a kettő, a különféle vidékről és korból származó oklevelekben mindig ugyanazt a kategóriát jelenti, ugyanazt a fogalmat jelöli meg, lia a megjelölés szavai esetleg mások is. Azokban az oklevelekben is, melyekben a jobbágytelkeket három csoportba sorozták, az első csoport a lakott (populosa) telkeké. A második és harmadik csoportot egyformán üres, elhagyott telkek alkotják, de míg az előbbibe olyan üres telkek kerülnek, melyeken áll házépület is, az utóbbi olyan üres jobbágy telkeket foglal magában, melyeken nincs épület, minden tekintetben üres telkek, ház és egyéb építmény nélkül álló „puszta" fundusok. Az épülettel üresen álló telket okleveleink rendszerint „sessio deserta edificia habens", olykor hármas csoportosítás esetén is az egyszerű „deserta" néven jelölik. Az az elhagyott telek, amelyen nem telkeit területileg osztották fel (X telkétől Y telkéig), vagy valóságos megosztás nélkül eszmei hányadot mértek ki s ilyen esetekben a telkek számáról nem esik említés. 1 Ilyenkor ügyelnek arra, hogy az osztozó felek arányosan részesüljenek mind a lakott, mind a lakatlan telkekből. Ha például az egyik faluban páratlanul jön ki a lakatlan telkek száma, a másik faluban ugyanazokból beszámítják. V. ö. Tört. Tár 1908, 3, 10. 1. 2 Pl. : „unam sessionem desertam, quam alias Paulus Marthon inhabitasset" 1489. (Dl. 19552) ; „due deserte (t. i. sessiones), in quarum una Lucas filius Gyula et altera Gregorius alias commorassent" 1437. (Sztárav-oklt. II. 341. 1.) ; „tria predia habitatore destituta, nomina incolarum eorundem qui fuissent, ipsis non constetissent" 1437. (U. ο. II. 340. 1.)