Századok – 1938

Tárca - Melich János: Bajza József † 132

132 TÁRCA munkáját, sőt mint boldogult Áldásy Antal elárvult katedrájának helyettes tanára az egyetem életébe is belekapcsolódott. De hiába volt a lélek erős, hiába lobogott a lázas munkakedv, a gyenge szervezet — vészes családi örökség — nem bírta a fokozott munkatempót. Az egymást követő súlyos betegségek lassankint felemésztették az amúgy is törékeny test ellenállóképességét. Miskolczy azonban ilyen beteges állapotban is ritka kitartással folytatta munkáját. így legutóbb is sajtó alá rendezte élete főművét : „Magyar-olasz kapcsolatok az Anjouk korában" címen. (Budapest, 1937.) Ε nagyértékű mű volt egyúttal hattyúdala. A második kötet megírására és kiadására már nem mert gondolni. Pedig az anyag jórészben együtt volt jegyzeteiben. De érezte, hogy gyenge teste már nem bírja tovább a gyilkos kórral való állandó birkózást. Pesszimizmusa, mely az utóbbi években annyira rányomta bélyegét kedélyére és egyéniségére, helyénvalónak bizonyult. Az Imperator Mors időnap előtt végét szakította munkás és eredményekben gazdag életének. Miskolczy korai halála súlyos vesztesége a magyar történetírásnak és a Magyar Történelmi Társulatnak egyaránt. Az előbbi egyik legmunkásabb búvárát, az utóbbi pedig egyik legönzetlenebb tagját veszítette benne. De legfájdalmasabban mégis barátai érzik korai elmúlását, mert egy talpig becsületes és egyeneslelkű ember s egy hűséges és ragaszkodó jóbarát elvesztését siratják benne. * Balanyi György. Bajza József t 1885—1938. A magyar tudományt, a magyar tudományosságot érzékeny, nagy csapás érte Bajza József korai elmúlásával. Két terület, a horvát és magyar szellemi kapcsolatok kutatásának, továbbá a délszláv tudományos publicisztikának területe egyelőre árván, gazdátlanul maradt ; nincsen, ki felvenné további szövésének fonalát. Bajza József az irodalmunkban, közművelődésünkben halhatatlan érdemeket szerzett Bajza József költő, tudós, kritikus nemzetségéből származott. A költő öccse, János volt a nagyatyja. Középiskoláit Budapesten, a Barcsay-utcai állami gimnáziumban végezte, ahol reá jeles tanárai közül a legnagyobb hatással Angyal Dávid volt. Ezután a budapesti egyetemen a bölcsészeti karon végzett magyar és latin nyelvi és irodalmi tanulmányokat. Beöthy, Riedl Frigyes, Szinnyei, Simonyi voltak tanárai, törekvéseinek ösztönzői, első tudós kísérleteinek támogatói. 1906-ban szerezte meg bölcsészetdoktori oklevelét, 1907-ben a magyar és latin nyelv és irodalomból középiskolai tanári oklevelét. Tanítani azonban nem tanított, mert 1906-ban a Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárába került tisztviselőnek, ahol egyetemi tanári kinevezéséig, 1923 május 12-ig működött. A Magyar Nemzeti Múzeumba kerülésével indult meg tudo-