Századok – 1938

Szemle - Balla Antal: A legújabb kor gazdaságtörténete. Ism.: Komoróczy György 124

124 SZEMLE végső eredménye, amely Szögyény László, akkori nádorispáni ítélőmester fogalmazásában került az országgyűlés elé, az volt, hogy „az adózó népnek a katonai élelmezés és szállásóltatás közvetleni viseléséből származó mostani terheltetése, csak úgy szüntethetik meg, ha mind az élelmeztetés, mind a szállásoltatás jövőben a fenséges kincstár által fog eszközöltetni. . ." Az 1839/40. évi országgyűlés az országos bizottság ilyen értelmű terjedelmes javaslatát felterjesztette az uralkodóhoz, aki azonban azt elutasította. Ismételt felirat után is csak az lett az eredmény, hogy egy újabb bizottságot küldtek ki a kérdés tanulmányozására. Hiába óhajtották tehát a kormányzat és a rendek ennek a gazdasági szempontból is komoly kérdésnek végleges rendezését, ez nem sikerült, mert hiányzott a kölcsönös bizalom. T. munkája mindenesetre lényegesen gyarapítja ismereteinket hadseregünk XVIII—XIX. századi helyzetéről és elhelyezéséről. Növelik a munka értékét az 1752 és 1838 között Magyarországon állomásozó katonaság létszámát feltüntető táblázatok. Vácz Elemér. Balla Antal : A legújabb kor gazdaságtörténete. Budapest, é. n. Kir. M. Egyetemi Nyomda. 8° 315 1. B. nem kis feladatra vállalkozott, amikor a XIX. század gazdasági fejlődéséről és annak előzményeiről képet akart rajzolni. A tudomány részleteredményei az egyes problémák alakulására, fejlődésére, az események különböző jelenségeinek kibontakozására fényt derítenek ugyan, de összefoglaló, megalapozott, nem elméleti, hanem a történelmi életen kibontakozó megállapítások nem állottak rendelkezésére. B.-nak megvan az a szerencsés képessége, hogy egyes életágakat ügyes tollvonásokkal tud megvilágítani és józan látásával bonyolult kérdéseket is előtérbe helyezni s tisztázni. Nem mond olyat, ami új tudományos kutatásnak vagy elindulásnak lehetne indítéka, nincs benne ösztönző erő, de ügyes és logikus rendben tud építeni, előadásából nem hiányzik semmi különösebb mozzanat, mely az események megértéséhez szükséges lenne. Viszont az is kétségtelen, hogy ereje az államélet egészének felismerésében mintha cserbenhagyná, a gazdasági és politikai összefüggések hátterét nem tudja kellőképen bemutatni, de maguknak a gazdasági eseményeknek, a tisztán közgazdasági jelenségeknek megértését ez nem zavarja ; ezzel szemben nagy előszeretettel nyúl bele a gazdasági elméletek fejlődésének vázolásába s ezen a téren éles pillantással választja el a fölöslegest a megértéshez szükséges gondolatoktól. Az egymással elméleti fejlődésükben összefüggő írók gondolatvilágát józan, minden túlzástól mentes ítélettel vezeti le s nemcsak ismertet, hanem a megfelelő helyeken értékel is. Könyve ilyen módon nagyon használható kézikönyv a művelt magyar olvasóközönség kezében, amely hasonló összefoglalással ezideig még nem rendelkezik. Hasonlóképen hiányzott mindeddig a társadalmi mozgalmaknak, a különféle szervezetek elindulásának és működésének megfelelő rajza is. Különösen részletesen tárja elénk Franciaország és Anglia, valamint a Német-Birodalom és Oroszország közgazdasági állapotát a mult században, de nem hanyagolja el a magyar közönség előtt legkevésbbé ismert Amerikai Egyesült Államoknak az európai gazdasági és társadalmi formáktól ós életberendezkedéstől nagyon sokban eltérő fejlődésót sem. Különös élvezettel olvastuk a világgazdaság kialakulásáról írt oldalakat, annak bemutatását, hogyan kapcsolódtak be az ismert világ különböző területei az európai-amerikai árucsereforgalomba. Felismeri, hogy „a világkereskedelem, a gazdasági imperializmus