Századok – 1937
Pótfüzet - HEGEDÜS LORÁNT: Lord Beaconsfield politikai ügynökének jelentései gróf Andrássy Gyula és Tisza Kálmán politikájáról a keleti válság idejében 576–616
578 HEGEDŰS bORÁNT. [62] lanul egész háború előtti és háború utáni történetünknek, külön politikai ügynököt tartott Budapesten az 1878. év folyamán, Monson Edmund személyében, ki is állandóan bizalmas és sürgős jelentéseket küldött Londonba, részben közvetlenül Lord Salisbury külügyi államtitkár kezeihez, részben Nagybritannia bécsi nagykövete, Sir A. Buchanan, illetőleg Sir Henry Elliott útján. Nyolcvankilenc ilyen jelentés állt a rendelkezésemre, melyet az angol külügyminisztérium irattárában (jelenleg a Record Office-ban) őriznek „Austria" cím, „Foreign Office F. О. F/941." szám alatt; mindegyik jelentésen följegyeztetvén, hogy az a királynőnek, Lord Beaconsfield-nek bemutattatott-e, vagy köröztetett. E nagyjelentőségű diplomáciai iratokon nyugszik szerény tanulmányom, amely röviden ismerteti e jelentések főirányait, de mert anyaguk sok tekintetben érdekelni fogja az egész magyar közírást, függelékül némi válogatással eredeti szövegben közlöm is Monson egyes tudósításait. Ezekből kihagytam oly részleteket, amelyek jelentéktelenek és olyan jelentéseket is mellőztem, amelyek idejét mult eseményekre, például az akkori magyar állami költségvetés adataira, vagy az osztrákmagyar kiegyezés egyes esélyeire vonatkoznak. A jelentésekből az látható, hogy Monson-nak kitűnő összeköttetései voltak, nemcsak azért, mert Tisza Kálmán ismételten fogadta és előtte diplomáciailag fontos nyilatkozatokat tett, hanem azért is, mert — mint írásai elárulják — különféle katonai tényezőkkel állott összeköttestében, megvoltak összeköttetései a delegátusok között, annyira, hogy a bizalmas albizottsági ülések lefolyásáról is értesült ; sürgönyei és jelentései szerint több ízben be is utazta az országot, sőt az is megállapítható, hogy például a román diplomácia állandó bizalmas összeköttetést tartott fenn az angol ügynökkel. A jelentésekből, amelyeket az olvasó dolgozatomat követőleg megtalál, belpolitikailag az az érdekes, hogy Monson-nak sikerült Tisza Kálmán ellenzékével szorosabb politikai viszonyba jutni. Nevezetes ez azért, mert a nagy játszma Lord Beaconsfield és általa mindig gyanús szemmel kísért gróf Andrássy Gyula között éppen abból állott, hogy egyikük sem bízott a másikban, ellenben mindegyik félt attól, hogy a másik az ő háta mögött olyan titkos megállapodást köt valamely hatalommal, amely egyszerűen keresztülhúzza az egész diplomáciai pókhálórendszert. Hogy Disraeli éppen gróf Andrássy Gyulában látta a ránézve legveszélyesebb ellenjátékost, annak ellenére, hogy Anglia más, nagyobb hatalmasságokkal is szembenállott ekkor, azt lélektani okokra kell visszavezetnem, mert alig van a történelemben eset arra, hogy két