Századok – 1937

Pótfüzet - JUHÁSZ LAJOS: A vasmegyei Farkas-erdő a XVII. és XVIII. században. (Egy fejezet a magyar erdőtörténet Mária Terézia 1769-i erdőrendtartását megelőző korszakából) 553–575

[53] A VASMEGYEI F ARK AS-ERDŐ. 571 hatalmasan szét nem verte őket.1

Bár 1754-ben a kormányszékek, belátva a hamuzsírgyártás káros következményeit, arról tanácskoztak, hogyan lehetne az erdők pusztítását megakadályozni, az 50-es évek folyamán sohasem szűnt meg a Farkas-erdőben a hamuzsír előállítása, sőt Szluha György után a birtok új ura, Inkey Boldizsár alatt még nagyobb mértéket öltött.® Inkey különböző vásárokon közhírré tétette, hogy bárki szabadon égetheti a fát a Farkas-erdőben, de köteles a hamut meghatározott áron a hamuzsírgyártóknak beszolgáltatni.3

1764-ben a környékbeli birtokosok külön és együttesen panasszal fordultak a helytartótanácshoz a sárvári földesúr barbár gazdálkodása ellen.4

Eredményt azonban nem értek el, a hamuzsírgyártás, úgy mint a Dunántúl több más erdejében csak akkor szűnt meg a Farkaserdőben is, amikor a fahiány miatt tovább már nem volt érdemes foglalkozni vele. Hatása elszomorító volt. Egykorúak tanúbizonysága szerint az erdő a századelej i állománynak kétharmadrészét elvesztette.5

Az egész országban felégetett erdőterületet körülbelül 4,000.000 holdra lehet számítani.6 Végeredményben azonban a pusztításnak e nagy aránya felhívta a figyelmet az erdők általában elhanyagolt állapota iránt és az Európaszerte fenyegető fahiány mellett nagyrészt előidézője lett Mária Terézia 1769-i erdészeti utasításának.7 A Farkas-erdő történetében mégsem a túlhajtott hamuzsírtermelés hozta meg a fordulatot ; ez az erdő csak a hamuzó-1 Bezerédy kanonok 1751 november 17-én 27 szekéralja jobbágyával rátört a semékesi és gyelitói hamuzsírkészítőkre, házaikat lerontatta, felszerelésüket szetszóratta, eszközeiket elvitette, a munkások közül, akit elért, elfogatott. Később kiegyezett a mesterrel és saját falvába, Csipkerekbe telepítette át őket. (Sopron vm lt. 12—a : 5. 8. fasc.) Emlékükként Csipkereken, a településtől nyugatra, egy dűlőt ,,Hamuházi"-nak neveztek. (O. L. Kataszteri térképek. Vas vm.) 2 Tagányi i. m. II. 134., 137. és 139. 1. 3 O. L. Helytartótanácsi lt. Oeconomica, lad. В fasc. 3. 4 Sopron vm. lt. 12—a : 5. 9. fasc. Gulácsi Farkas László és József, Káldi József, özv. Draskovich Lipótné és özv. Erdődy Lászlóné panaszát 1764 január 30-án terjesztette fel Vas vm. a helytartótanácshoz. (Helytartótanácsi lt. Oec. В : 3.) 5 Helytartótanácsi lt. Oec. В : 3. 6 Lüley i. m. 46. 1. 7 A bécsi udvari főhaditanácsnak a magyar udvari kancelláriával tartott tanácskozásáról készült jegyzőkönyv szerint már 1754-ben erdővédelmi rendszabályok meghonosítását tervezték. Ettől kezdve a magyar országos erdőrendtartás elkészítésének gondolata állandóan foglalkoztatta Mária Teréziát, kibocsátására azonban csak az 1767-i osztrák rendtartás után, 1769 végén került sor. (Tagányi i. m. I. к. XXII. 1.)