Századok – 1937
Értekezések - SZILÁGYI LORÁND: Az Anonymus-kérdés revíziója (egy hasonmással) - 1–51
40 SZILÁGYI LORÁND. meg. Botond és Örkény németországi hadjáratának elmondása után ugyanis az író így fejezi be elbeszélését : Sed istud notum sit omnibus scire volentibus, quod milites Hungarorum hec et alia huiusmodi bella usque ad tempóra Tucsun ducis gesserunt. (113, 11—13.) Heilig ehhez az adathoz igen messzemenő következtetéseket fűz. Megvizsgálván az 1118—1211-ig előforduló királyi vagy királyilag megerősített oklevelek promulgatioformuláit s azokat ,,a Gestában előforduló formula ritmusával összehasonlítva", egy 1153 tájáról származó oklevélnél köt ki,1 amelynek promulgatio-formulája a következő : Notum sít omnibus deum timentibus, tarn futuris, quam et presentibus. Eltekintve attól, hogy a kérdéses szöveg nem is királyi oklevél, hanem egy Adalbert nevű főúrnak, akit II. Géza király Rogerius siciliai királyhoz küldött követségbe, elutazása előtt tett végrendelete, amelynek bizonyos idegen sajátságai ellenkezni látszanak a királyi kancellária gyakorlatával : sajnálattal kell megállapítanunk, hogy Heilig módszerbelihibánakesett áldozatul.2Az idézett mondatból ugyanis többet, mint e három szót : notum sit omnibus, formulás résznek vagy formulával összefüggésbe hozhatónak tekinteni nem lehet. Ez pedig oly csekély, illetőleg oly stereotyp része a promulgatiónak, hogy a stíluselemzés hálójával felfogni nem tudjuk. A kérdéssel kapcsolatban megállapítani mindössze anynyit lehet (s végeredményben ez is jellemző !), hogy II. István király okleveleiből3 teljességgel s II. Béla sőt II. Géza okleveleiből nagyrészt hiányzik a promulgatio. Nem tartalmaznak promulgatiót II. Béla következő évi oklevelei : 1137, 1138, 1138,4 II. Gézától: 1141, 1142, 1143, 1150, 1151, 1156k, 1157, 1158, 1161,5 bár ezek közül az 1150-i, 1156-i és az 1158. évből való kettő magától Heilig Anonymus-jelöltjétől : Barnabástól származik ! S azon néhány esetben, amikor előfordulnak, a Gesta formulájától teljesen eltérő alakot mutatnak. 1135 (II. Béla): Notum sit cunctis Christi fidelibus tarn modernis quam posteris. (59.) 1142—46 közt (II. Géza): Notum facio omnibus tam posteris quam presentibus. (76.) 1 Кг. j. 83. 2 V. ö. Domanovszky, i. h. 41. 1. 3 Kr. j. 50, 51, 52, 53. 4 61, 63, 64. 5 68, 69, 70, 78, 79, 85, 86, 91, 92, 96.
