Századok – 1937
Értekezések - FEKETE NAGY ANTAL: Településtörténet és egyháztörténet 417–431
42-t fekete nagy antal. után már négy évre, 1235-ben szentté avatták.1 A késmárki Szent Erzsébet templomnak és a Szent Erzsébet tiszteletére emelt összes templomoknak építése és a patrocinium után keletkezett helyneveknek a kialakulása tehát csak 1235 után történhetett. Minden vidéknek, országnak megvannak a maga különösképen tisztelt szentjei. Magyarországon, magyar lakosságú vidéken például elsősorban a szent királyokat és az apostolok egy részét tisztelték feltűnően, ami a középkori keresztnevek használatában is kifejezésre jut. Ezenkívül minden szent tiszteletének megvan a maga virágkora, mely egyrészt a szenttéavatás idejére esik, vagy arra a korra, amikor a szent ereklyéit az eredeti temetkezési helyről máshova helyezik át.2 Lássuk most, az egyes szentek regionalis tisztelete hogyan és mennyiben használható fel településtörténeti szempontból. Késmárknak már fentebb említett, 1235 után épült temploma Szent Erzsébet tiszteletére volt szentelve. Honnan származhatott Szent Erzsébetnek ez a korai és feltűnő tisztelete, mely szenttéavatása után alig pár év múlva már templomépítésben is megnyilvánul ? Magyarországról, ahol az apró gyermekkorában idegenbe került szentet és annak nagyszámú csodatételeit nem igen ismerhették, ily korán semmiesetre sem. Ezt a megállapítást támogatja az a tény is, hogy a tatárjáráskor elpusztult falu új telepesei nem is magyarok, hanem németek voltak. Kiindulva abból, hogy Szent Erzsébet tisztelete Magyarországon német telepen, nagyobb számú németség által lakott vidék vásári központján jelentkezik először,3 kimondhatjuk, hogy Szent Erzsébet tiszteletét csak a német telepesek hozhatták magukkal. A szent életének, működésének területét keresve, az elmondottak alapján megkapjuk Késmárk lakóinak eredetét is, mert Szent Erzsébet tiszteletét csak azok hozhatták magukkal, akik Szent Erzsébet thüringiai hazájából származtak, továbbá őt, jótéteményeit és csodatételeit ismerték, látták, vagy közvetlenül hallottak arról. Ezek után, tekintetbe véve azt a rövid időt, mely Szent Erzsébet kanonizációja és Késmárknak a tatárjárás után német lakossággal történt újratelepítése, .1235 és 1242 között eltelt, Késmárk telepeseiről megállapíthatjuk azt is, hogy nem követték a kelet felé tartó német 1 E. Burse—Wilson : Das Leben der heiligen Elisabeth von Thüringen. (München, 1931.)— Pokorny E.: A Szent Erzsébet-szerzet (Budapest, 1936), 6—7. 1. 3 Schwartz, Századok, 1933, 187. 1. 3 Fekete Nagy, i. m. 217—218. 1.
