Századok – 1937

Értekezések - SZILÁGYI LORÁND: Az Anonymus-kérdés revíziója (egy hasonmással) - 1–51

32 SZILÁGYI LORÁND. Különösen jellegzetes az a néhány oklevél, melyeket ez években Imre éppen nagy kortársához, III. Ince pápához intézett : 1197 : Reverendo in Christo patri Innocentio Dei gratia sacrosancte Romane ecclesie summo pontifici, H. eadem gratia Hungarie, Dalmatie, Choroatie Rameque rex salutem et tam devotam quam debitam in Domino reverentiam. (187.) 1203 : Venerabiii in Christo patri Innocentio ... H. . . . Hungarie . . . rex, salutem et filialem in omnibus reverentiam. (208.) 1203 : Venerabiii in Christo patri I. . . . H. . . . Hungarie . . . rex salutem et filialem in omnibus reverentiam. (209.) s melyekben, akárcsak III. Ince okleveleiben, csaknem minden név siglával van rövidítve : quorum unus B. Vaciensis, a domino Papa C., E. quoque fráter eius, prepositum G. et magistrum Ubaldum, I. archiepiscopus Colocensis, fidelis noster clericus R. stb. Egyébként Imre korának okleveles gyakorlata kérdé-í sünk szempontjából azért is nevezetes, mert e korból valói az első oklevél, mely nem diplomáciai ügyben siglával adatott ki ) 1200 к : H. dei gratia Hungarie . . . rex, omnibus comitibus Supruniensis castri salutem et gratiam. (A borsmonostori apátság ügyében.) (191.)1 A belügyekben siglával kiadott oklevelek II. András alatt már gyakoriabbak.2

Sőt lassanként magánoklevéladók (főképpen egyháziak) okleveleiben is feltűnnek,3

jeléül annak, hogy itt egy olyan szokásról van szó, amely még csak most kezd „divatba" jönni. Ezt bizonyítja az az érdekes jelenség is, hogy csak a XIII. század elején találunk példát (rendszerint siglával kapcsolva ! ) a d i с t u s szerkezetre4 és pedig két ízben éppen annál a rendnél, mely — mint tudjuk — külföldön leginkább alkalmazta : a cisztercieknél. 1221 : R. d i с t u s abbas de Tota.5 1 Facsimiléje : Szentpétery I. : A borsmonostori apátság árpádkori oklevelei. (Budapest, 1916.) I. tábla a). 2 Pl. 1214: A. Dei gratia Hungarie rex. (ÁUO. VI. 369.1.). Már herceg korában használja: 1198: A. Dei gratia Dalmatie, Chroatie, Hulmeque dux . . . (Smiciklas, II. 297. 1.) 3 Pl. 1210 : Pann. rendt. I. 619. 4 Itt említjük meg, hogy a d i с t u s - szerkezet külföldön is csak a XII. sz. második felében jön divatba s maga az a példa, melyre Jakubovich mint legjellegzetesebbre hivatkozik (T. dicta magistracies korból való (1147—1173 között, sorrendjét tekintve inkább^'éz évek végéről). (V. ö. i. h.. 194. 1.) 5 ÁUO. I. 183., de helytelenül Benedictus-nak feloldva ! (Erdélyi L. i. m., 13. 1.).